Alapszabály

Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete
2030 Érd, Hernád u. 15.

ALAPSZABÁLY

a 2021. 05. 30. napján elhatározott módosításokkal egységes szerkezetben.

A Fővárosi Törvényszéknél (korábban a Fővárosi Bíróságnál) 1989. december 4. óta bejegyzett egyesület
Nyilvántartási száma: 643

Alapszabály
módosításokkal egységes szerkezetben
Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete

Az egyesület
1. § (1) Az egyesület neve: Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete (rövidítve: MKOE)
(2) Székhelye: 2030 Érd, Hernád u. 15.
(3) Az egyesület alapításának éve: 1971.
(4) Hivatalos nyelve: Magyar
(5) Pecsétje és jelvénye: Az egyesület neve és alapítási helye (Budapest), középen stilizált virágzó gömbkaktusz.
(6) Jogállása: a.) Az MKOE országos egyesület, működése kiterjed Magyarország egész területére.
b.) Az MKOE működésére az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról rendelkező 2011. évi CLXXV. tv. (Civil Törvény) és a 2013. évi V. törvény (Polgári Törvénykönyv) az irányadók.

Az egyesület céljai
2. § Az egyesület az alább felsorolt célokat tűzte ki:
(1) A szukkulens (pozsgás) és szárazságtűrő (xerofiton) növények, kiemelten a kaktuszok rendszertani családja (Cactaceae) szakirodalmának gyűjtése és a szakirodalmi hagyatékok megőrzése.
(2) Kutató, oktató és ismeretterjesztő tevékenység végzése a 2. § (1) pontban említett növények gondozási és szaporítási ismereteinek témakörében.
(3) Veszélyeztetett fajok védelme és szaporítása.
(4) Nemzetközi kapcsolatok kialakítása és ápolása az egyesület tevékenységi köréhez tartozó egyesületekkel, szervezetekkel, intézményekkel és magánszemélyekkel.
(5) Az Egyesület a CLXXV. törvény 2. § 22. pontja szerinti közvetlen politikai tevékenységet nem folytat.

Az egyesület tevékenysége
3. § Kitűzött céljai elérése érdekében az egyesület az alábbi tevékenységeket fejti ki:
(1) Szakmai folyóiratot, valamint az egyesület profiljába illő szakkönyveket ad ki, folyóiratokat cserél a külföldi társegyesületekkel, megőrzi a szakirodalmi hagyatékokat, fenntartja és működteti az egyesületi szakkönyvtárat.
(2) Növénykiállításokat és szakmai előadásokat szervez az ország különböző pontjain, népszerűsíti a pozsgásnövény-kultúrát a különféle médiacsatornákon, gyűjteménylátogatásokat szervez.
(3) Koordinálja a gyűjtőknél keletkezett szaporítóanyag-felesleg cseréjét, magakciókat szervez.
(4) Együttműködik külföldi társszervezetekkel, látogatásokat, közös programokat szervez.
(5) Az egyesület főtitkára köteles a Közgyűlés és az Elnökség által hozott olyan határozatokat, amelyek bármely tagra vonatkozóan jogokat és/vagy kötelezettségeket állapítanak meg, illetve harmadik személyt (beleértve a hatóságokat is) érinthetnek, a döntés meghozatalától számított 8 (nyolc) napon belül, írásban, postai küldeményként feladva az érintetteknek is megküldeni.

Az egyesületi tagság és a tagsági jogviszony keletkezése
4. § Az egyesületnek
a.) rendes,
b.) pártoló,
c.) tiszteletbeli tagjai lehetnek.
5. § (1) Az egyesület rendes tagja lehet minden magyar és külföldi állampolgár, illetve jogi személy, ha a közügyektől nincs eltiltva, részt kíván venni az egyesület tevékenységében, és hozzájárul az egyesület céljainak megvalósításához, az Alapszabályban foglaltakat magára nézve kötelezőnek ismeri el, valamint az Elnökség által meghatározott 6.000 Ft összegű tagdíjat minden év március 31-ig az MKOE 11702036-20532178 számú számlájára átutalással, illetve – nyugta ellenében – közvetlen pénztári befizetéssel megfizeti. A tagsági díj összegére, esedékességére, rendelkezésre bocsátásának módjára vonatkozó rendelkezés irányadó úgy az új belépő tagokra, mint a már fennálló rendes tagságra.
(2) A 10 évesnél idősebb, de 14 évesnél fiatalabb kiskorú személy helyett törvényes képviselője tehet belépési nyilatkozatot.
A 14 évesnél idősebb, de 18 évesnél fiatalabb személy törvényes képviselőjének hozzájárulásával tehet belépési nyilatkozatot.
(3) A rendes tagsági jogviszony papíralapú vagy elektronikus belépési kérelem benyújtásával, az 500 Ft összegű egyszeri belépési díj és az 6.000 Ft összegű tagsági díj befizetésével, illetőleg a tagsági igazolvány kiadásával a (4) bekezdésben foglaltak szerint jön létre.
(4) A belépési kérelmet a Közgyűlés határozatban fogadja el.
(5) A folyamatos tagsági jogviszony – bármely okból történő – megszakadása esetén azt ismételt belépéssel lehet helyreállítani az 5. § (1)–(5) szakaszaiban foglaltak szerint.
6. § (1) Pártoló taggá választható az a magyar vagy külföldi állampolgár, illetve jogi személy, aki a megállapított tagsági díjnál magasabb összegű pénzadománnyal járul hozzá az egyesület céljainak megvalósításához.
(2) A pártoló tag címet az Elnökség adományozza.
7. § (1) Tiszteletbeli tag lehet olyan magyar vagy külföldi állampolgár, aki az egyesület tevékenységében kiemelkedő módon vesz részt, vagy a pozsgás növényekre vonatkozó tudományos kutatásban kimagasló eredményeket ért el.
(2) A tiszteletbeli tag címet a Közgyűlés adományozza.
(3) Tiszteletbeli elnök lehet az egyesület tevékenységében kiemelkedő érdemeket szerzett azon tisztségviselő, akit a Közgyűlés korábban elnöknek választott, de elnöki tevékenységét már nem gyakorolja.
(4) A tiszteletbeli elnök címet a Közgyűlés adományozza.
A tagsági jogviszony bármilyen okból történő megszűnése a tiszteletbeli elnöki címet nem érinti.
(5) A pártoló és tiszteletbeli tagok szavazati joggal nem rendelkeznek, nem választhatók az egyesület tisztségeire és testületeibe, továbbá tagsági díj fizetésére nem kötelezettek.

A tagok jogai és kötelezettségei
8. § (1) Az egyesület tagja jogait személyesen vagy meghatalmazottja útján gyakorolhatja. A meghatalmazással, vagyis két tanú aláírását tartalmazó teljes bizonyító erejű magánokirattal a meghatalmazott mind a közgyűlésen való részvételi jogot, mind pedig a szavazati jogot gyakorolhatja a meghatalmazó helyett.
(2) A rendes tag jogai:
• jogosult az egyesület tevékenységében és rendezvényein részt venni,
• ingyenesen használhatja az egyesület könyvtárát a könyvtári szabályzatban foglaltak szerint,
• az egyesület térítés ellenében biztosítja számára az egyesületi szakmai folyóiratot, illetve a nyomtatott vagy elektronikus információs anyagokat,
• ingyenes szaktanácsot kérhet minden pozsgásnövény-termesztéssel kapcsolatos kérdésben,
• részt vehet az egyesület által szervezett térítéses magakciókban, mag- vagy növénycserékben,
• ingyenesen vagy kedvezménnyel látogathatja az egyesület rendezvényeit,
• részt vehet az egyesület által szervezett térítéses programokon,
• személyesen vagy meghatalmazottja útján gyakorolhatja választási és szavazati jogát,
• megválasztható az egyesület valamennyi szervébe, amennyiben ezt jogszabály nem korlátozza.
(3) Kiskorú tagok képviseleti joggal járó tisztségre nem választhatók.
(4) A tiszteletbeli elnök, a pártoló tag és a tiszteletbeli tag jogai:
• az Elnökség rendszeresen tájékoztatja az egyesület tevékenységéről,
• az egyesület belépődíjas kiállításait ingyenesen látogathatja,
• a Közgyűléseken és az Elnökség ülésein meghívottként, tanácskozási joggal részt vehet.
(5) Az egyesület valamennyi tagja – kivéve a pártoló tagot – köteles az egyesület céljainak megvalósítását aktív közreműködéssel elősegíteni, az egyesület tagjaihoz méltó magatartást tanúsítani, az Alapszabályban foglaltaknak és a Közgyűlés, illetve az Elnökség döntéseinek megfelelően tevékenykedni. A pártoló tag csak vagyoni hozzájárulással vesz részt az Egyesület tevékenységében, aktív közreműködésre nem köteles.
A rendes tagok kötelesek lakcímüket, huzamos, 30 napot meghaladó távollét esetén tartózkodási helyüket, e-mail címüket és telefonos elérhetőségüket a belépést követően, illetve bármely adat változását követően haladéktalanul bejelenteni. E szabály a már meglévő tagokat is azonos módon kötelezi.
(6) A tagok kötelesek – a 7. § (5) pontjában foglalt kivétellel – az egyszeri belépési díjat és az éves tagsági díjat megfizetni.
(7) Az egyesület tagja és vezető tisztségviselői kérhetik a bíróságtól a Ptk. 3:35. § szerinti határozat hatályon kívül helyezését, ha a határozat jogszabálysértő vagy a létesítő okiratba ütközik. A határozat hatályon kívül helyezése iránt a Ptk. 3:36. § (1) bekezdése szerint az ott meghatározott időtartamon belül és feltételek szerint lehet keresetet indítani a jogi személy ellen.
(8) A tag nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását.

A tagsági jogviszony megszűnése
9. § (1) A tagsági jogviszony megszűnik a tag
a.) kilépésével,
b.) a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával és
c.) halálával vagy jogi személy esetében annak jogutód nélküli megszűnésével.
(2) Bármely tagnak írásban kell eljuttatni kilépési szándékát az egyesület Elnökségéhez. A kilépési szándékot az Elnökség soron következő ülésén jelentik be, és a tagság ekkor szűnik meg.
(3) Az egyesület felmondja a tagsági jogviszonyt, amennyiben a tag már nem felel meg az 5. § (1) és (2) pontjaiban foglalt feltételeknek.
(4) Amennyiben a tag az Alapszabály 5. § (1) bekezdésében meghatározott összegű éves tagdíjfizetési kötelezettségének – az 5. § (1) bekezdésében meghatározott módon – minden tárgyév március 31-ig nem tesz eleget, az Elnökség köteles a tagot felszólítani írásban, postai vagy elektronikus úton továbbított levélben a tagdíj megfizetésére. A fizetési felszólítás záradékában a tagot tájékoztatni kell arról, hogy nemfizetés esetén tagsági jogviszonyát az egyesület a felszólító levél kézbesítését követő 30 nap elteltével megszünteti. A megszüntetésről a tagot írásban értesíti. A bármely ok miatt nem kézbesíthető, postai úton továbbított felszólító levelet az első kézbesítési kísérletet követő 5. napon kézbesítettnek kell tekinteni. A tagsági jogviszony megszüntetéséről a Közgyűlés dönt.
(5) A tagsági jogviszony bármilyen címen történő megszűnése esetén a tagdíjfizetési kötelezettség is megszűnik, de a már befizetett tagdíjakat és egyéb díjakat visszakövetelni nem lehet.

Az egyesület szervezete
Az egyesület szervei és tisztségviselői
10. § (1) Az egyesület szervei a következők:
a.) Közgyűlés,
b.) Elnökség,
c.) Ellenőrző Bizottság.
(2) Az egyesület vezető tisztségviselői:
a.) Elnökség elnöke és tagjai
b.) Ellenőrző Bizottság elnöke és tagjai.

A Közgyűlés
11. § (1) Az egyesület legfőbb döntéshozó szerve a Közgyűlés, amely mint az egyesület tagságának összessége az egyesületet érintő minden kérdésben dönthet. A Közgyűlés kizárólagos hatáskörét törvény szabályozza.
(2) A Közgyűlés nem nyilvános, azon az egyesületi tagok, az ügyvezetés, továbbá a Közgyűlés összehívására jogosult által meghívottak és az Alapszabály vagy a Közgyűlés határozata alapján tanácsokozási joggal rendelkező személyek vehetnek részt. Választási és szavazati joguk azonban csak a rendes tagoknak van. Minden tag egy szavazattal rendelkezik. A szavazati jog nem ruházható át.
(3) Az egyesületnek évente egyszer évi rendes Közgyűlést kell tartani. Az évi rendes Közgyűlést az első negyedévben kell megtartani.
(4) Az éves rendes közgyűlés napirendi pontjai között kötelezően szerepelniük kell a következőknek:
• az Elnökség és az Ellenőrző Bizottság éves beszámolójának, az ügyvezető szerv – az egyesület vagyoni helyzetéről szóló – jelentésének elfogadása;
• a következő évi költségvetés elfogadása;
• tagsági viszony felmondása az Elnökség javaslata alapján;
• az Elnökség és az Ellenőrző Bizottság mandátumának lejárta esetén új tisztségviselők megválasztása, díjazásuk megállapítása;
• az Anisits János Dániel-emlékérem átadása.
(5) Az Elnökség rendkívüli Közgyűlést hív össze, ha
• a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó kérdésben döntéshozatal szükséges,
• a Közgyűlés összehívását a tagok egyharmada kéri,
• az Ellenőrző Bizottság kezdeményezi.
Egyebekben rendkívüli Közgyűlés az év során bármikor összehívható.
(6) A Közgyűlés előkészítése, megszervezése és összehívása az Elnökség feladata. A napirendet a rendes Közgyűlés kitűzött időpontja előtt legalább 30 nappal, míg rendkívüli Közgyűlés esetén legalább 14 nappal korábban meg kell küldeni valamennyi egyesületi tagnak. Az összehívás módját az Elnökség állapítja meg, mely történhet akár az egyesület információs csatornáin (Közlemények című kiadvány elektronikus és nyomdai változata, illetve honlap) közzétételi formában, akár postai úton vagy visszaigazolt e-mail útján meghívóval.
A közgyűlési meghívónak az alábbiakat kell tartalmaznia:
• a Közgyűlést összehívó szerv vagy személy nevét, székhelyét;
• a Közgyűlés időpontját;
• a Közgyűlés helyét;
• a napirendi pontokat;
• figyelemfelhívást határozatképtelenség esetére;
• felhívást, miszerint a tag részvételi és szavazati jogát meghatalmazott útján is gyakorolhatja;
• valamint mindazon iratok, dokumentumok mellékletként csatolandók, amelyek a Közgyűlésen előterjesztésre kerülnek és a tagi álláspont kialakításához előzetesen szükségesek.
A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörben álláspontjukat kialakíthassák.
A közgyűlési meghívónak tartalmazni kell azt a figyelmeztetést, hogy amennyiben az eredeti időpontra összehívott Közgyűlés határozatképtelen, úgy a meghirdetett időpontot követő 30 napon belül összehívott, megismételt Közgyűlést – az eredeti napirendben szereplő kérdések vonatkozásában – a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképesnek kell tekinteni.
A Közgyűlést az egyesület székhelyén kell megtartani, kivéve, ha a meghívóban eltérő helyszín kerül megjelölésre.
Ha a döntéshozó szerv ülését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.

Indokolt esetben a Közgyűlés a tagok személyes részvétele nélkül, elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével, azaz konferencia-közgyűlés formájában is megtartható. Ebben az esetben a következőképpen kell eljárni:

A Közgyűlés meghívóját legkésőbb a Közgyűlést megelőző 30 nappal korábban, írásbeli, igazolható módon kell elküldeni a Közgyűlés időpontja, a napirendi pontok és a határozatképtelenség esetén megismételt Közgyűlés időpontjának megjelölésével.
A Közgyűlés napirendjére vonatkozó részletes tájékoztatás nem mellőzhető, a napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák.
A meghívóhoz csatoltan meg kell küldeni a határozati javaslatok tervezetét.
A meghívóban szerepeltetni azt a tájékoztatást, hogy a Közgyűlés elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével kerül megtartásra.
A Közgyűlés meghívóját, napirendjét, határozati javaslatait és egyéb előkészítő jellegű dokumentumait minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy elektronikus bélyegzővel, ennek hiányában azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatással való hitelesítéssel aláírva kell megküldeni a tag elektronikus levelezési címére (e-mail), ennek hiányában postai címére.
Az Elnökség megállapítja, hogy az Elnökség tagjai a Közgyűlés valamennyi tagját személyesen ismerik. Tekintettel erre a körülményre a küldöttek személyazonosságának külön igazolására akkor sincsen szükség, ha a Közgyűlés hírközlő eszköz igénybevételével kerül megtartásra.
A hírközlő eszköz igénybevételével megtartott Közgyűlésen való részvételi jogukat az Alapszabály vonatkozó pontja szerinti személyek elektronikus hírközlő eszköz útján gyakorolják.
A hírközlő eszköz igénybevételével megtartott Közgyűlés lebonyolítására igénybe vehető elektronikus hírközlési eszköz a Zoom Video Communications Inc. által fejlesztett ZOOM elnevezésű informatikai alkalmazás (a továbbiakban: „Alkalmazás”). Az Elnökség az Alkalmazás használatával kapcsolatos valamennyi lényeges információt a Közgyűlés, az Alapszabály vonatkozó pontja szerinti résztvevők rendelkezésére bocsát, legkésőbb az ülést megelőző 5. napig
A meghívottak a hírközlő eszköz igénybevételével megtartott Közgyűlésen való részvételi szándékukat nem kötelesek előre jelezni.
A Közgyűlés levezető elnöke az MKOE elnöke. Az Elnök akadályoztatása esetén a Közgyűlést az Elnökség által kijelölt másik elnökségi tag vezeti le.
Ha a Közgyűlésen résztvevő valamennyi tag az egyidejű videókapcsolatot is biztosító hírközlő eszköz igénybevételével vesz részt a Közgyűlésen, a levezető elnök kézfeltartással rendeli el a nyílt szavazást. Azon tagok, akik az elektronikus hírközlési eszköz útján megtartott Közgyűlésen az egyidejű videókapcsolatot nem biztosító módon vesznek részt, nyílt szavazás esetén szavazatukat úgy adják le, hogy a levezető elnök az ily módon résztvevő tagokat nevük kezdőbetűinek sorrendjében hívja fel arra, hogy szavazatukat, illetve tartózkodásukat szóban jelezzék a Közgyűlés számára.
Az elektronikus hírközlési eszköz útján megtartott Közgyűlés titkos szavazással meghozandó határozatait az Alkalmazás adott funkciója révén hozza meg.
Ha a Közgyűlésről – az Alapszabály vonatkozó pontjával ellentétben – jelenléti ívet nem kell felvenni, azonban a jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a Közgyűlésen elektronikus hírközlő eszköz útján részt vevő tagoknak az MKOE nyilvántartásában szereplő nevét és lakcímét.
A Közgyűlés jegyzőkönyvvezetője a levezető elnök, a jegyzőkönyvet a Közgyűlést levezető vezető tisztségviselő írja alá.
A Közgyűlés helyszíneként az elektronikusan megtartott ülés körülményeit kell rögzíteni a jegyzőkönyvben.
Az Elnökség a hírközlő eszköz igénybevételével megtartott Közgyűlésen hozott döntésekről legkésőbb a Közgyűlést követő 5 napon belül tájékoztatja a résztvevőket.
(7) Az Elnökség a napirend kiegészítéséről nem dönthet.
(8) A döntéshozó szerv ülésén a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható csak határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van, és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.
(9) A (6) bekezdésnek megfelelően összehívott Közgyűlés a szavazati joggal rendelkező tagok 50%-a + 1 fő megjelenése esetén határozatképes.
(10) Ha a határozatképesség hiánya miatt a Közgyűlést el kell halasztani, a másodszorra összehívott Közgyűlés az eredeti napirendbe felvett kérdésekben a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. A határozatképtelenség miatt elhalasztott Közgyűlést 30 napon belül új napra, új meghívóval és a szükséges tájékoztatásokkal – a távolmaradás következményeire való figyelmeztetéssel –, kell összehívni.
(11) A Közgyűlést a megjelent és szavazati joggal rendelkező tagok, illetve meghatalmazottaik által választott levezető elnök vezeti.

Miután a levezető elnök megállapította, hogy a jelenléti íven lévő aláírások alapján a Közgyűlés határozatképes, ismerteti a napirendi pontokat. A napirendi pontok elfogadásáról határozat születik. Ezt követően kerül sor az egyes napirendi pontok megtárgyalására, szavazásra és a határozat meghozatalára.
Közvetlenül a szavazást követően a levezető elnök – a szavazatszámlálók segítségével – összesíti a leadott szavazatokat, akként, hogy megállapítja a szavazásra jogosultak számát, valamint a határozati javaslatra „igen” szavazatot leadók számát. Amennyiben ezen számítás alapján az egyszerű többség, avagy – amennyiben az adott kérdésben a jelen Alapszabály vagy jogszabály minősített többséget ír elő – az előírt mértékű minősített többség megállapítható, úgy a levezető elnök szóban kihirdeti a jelenlévő tagoknak, hogy a határozat meghozatalra került (a továbbiakban: „meghozott határozat”); ellenkező esetben arról, hogy a határozat nem került meghozatalra (a továbbiakban: „elutasított határozat”). A határozat megszületésének időpontja annak a levezető elnök általi – fentiek szerinti – kihirdetésének időpontja. A határozat meghozataláról, avagy elutasításáról az Elnök 8 munkanapon belül köteles az adott Közgyűlésen jelen nem lévő tagoknak írásbeli tájékoztatást küldeni, feltüntetve benne a meghozott, vagy elutasított határozat tartalmát, valamint a határozat meghozatalának időpontját. A határozat meghozataláról, avagy elutasításáról szóló írásbeli tájékoztatás történhet tértivevénnyel feladott levélben, postai úton, továbbá elektronikus levél útján is, oly módon, hogy a tag a levelezőrendszerén keresztül olvasási visszaigazolás, vagy válaszüzenet küldésével igazolja, hogy a tájékoztatást átvette.
A Közgyűlés tisztségviselői: a levezető elnök, a két jegyzőkönyv-hitelesítő (akik egyúttal a szavazatszámlálók) és a jegyzőkönyvvezető.
A jegyzőkönyvvezetőt, valamint annak hitelesítőit – akik egyben szavazatszámlálók is – a Közgyűlés az ülés elején, első napirendi pontjának keretében az általános szabályok szerint választja.
Jegyzőkönyvvezetőnek – a levezető elnök javaslata alapján – az egyik jegyzőkönyv-hitelesítő, vagy rajtuk kívülálló (akár az Egyesület tagja, akár a Közgyűlésen résztvevő más) személy is megválasztható.
A szavazati jog gyakorlásának feltétele az egyesületi tagság, továbbá a tag személyes vagy meghatalmazott útján történő jelenléte.
(12) A Közgyűlés döntéseiről és határozatairól szóló tájékoztatót a (6) bekezdésben említett Közleményekben kell rendszeresen nyilvánosságra hozni.
(13) A Közgyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza, azokat az eseteket kivéve, amelyeknél az Alapszabály másként rendelkezik. A jelenlévő szavazásra jogosult tagok többségének kívánságára titkos szavazással kell a határozatokat meghozni. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
(14) a.) A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek 1. számú melléklete a jelenléti ív, s amelyet a Közgyűlés által megválasztott két egyesületi tag hitelesít.
A jegyzőkönyvnek az alábbiakat kell tartalmaznia:
• a közgyűlés helyét és idejét;
• a napirendi pontokat;
• a határozatképességre vonatkozó megállapításokat;
• a felszólalások lényeges tartalmát;
• a határozathozatalnál igennel és nemmel szavazók, valamint a tartózkodók számát.
b.) A szervezet működésével kapcsolatos iratokat bárki megtekintheti az egyesület székhelyén.

Az Elnökség
12. § (1) Az Elnökség 3 (három) éves időtartamra megválasztott 3 (három) tagból álló testület, melynek tagjai az egyesület vezető tisztségviselői. Az Elnökség tagjai az egyesület elnöke, gazdasági vezetője és a kiadvány terjesztője. Az egyesületet az Elnökségi tagok képviselik. A képviseletük módja önálló és általános.

(2) Az Elnökség a Közgyűlés általános hatáskörű végrehajtó szerve, amelynek feladata a közgyűlési határozatok és szabályzatok feladatainak és előírásainak végrehajtása, a két Közgyűlés közötti időszakban az egyesületi munka folyamatosságának biztosítása. Az Elnökség az egyesület ügyvezető szerve.
(3) Az Elnökség feladat- és hatásköre a jogszabály által meghatározottakon kívül – különösen – az alábbiakra terjed ki:
• a tisztségviselők lemondásának elfogadása;
• a tagfelvételi kérelem jóváhagyása, Közgyűlés elé terjesztése;
• az Anisits János Dániel-emlékérem adományozása;
• döntés az éves tagdíjak és az egyszeri belépési díj mértékéről, esedékességéről és megfizetésének módjáról;
• meghatározott feladatokat tartósan ellátó tisztségviselők megbízása és beszámoltatása;
• pártoló tag cím adományozása.
(4) a.) Az Elnökség tagjait a Közgyűlés választja nyílt szavazással.
b.) Az Elnökség tagjául csak egyesületi tag választható.
c.) Az Elnökség elnökét és további tisztségekre az Elnökség tagjait a Közgyűlés választja a tagok közül.
d.) Az Elnökség tagjai feladataikat társadalmi megbízatásként látják el.
e.) Az Elnökség tagjainak megbízatása annak lejártával automatikusan megszűnik,
megszűnik továbbá: ea.) elhalálozás, eb.) lemondás, ec.) a Közgyűlés általi visszahívás esetén.
(5) Az Elnökség jogosult az egyesület működését szolgáló bizonyos feladatok ellátására (pl. könyvtáros, pénztáros, magfelelős, jogtanácsos stb.) munkatársakat megbízni, illetve indokolt esetben eseti bizottságokat (pl. szerkesztő, kiállítási, szakmai stb.) létrehozni.
(6) a.) Elnökségi ülést évente legalább kétszer kell tartani.
b.) Az elnökségi ülések nyilvánosak, azzal, hogy az Elnökség a nyilvánosságot bármely kérdésben kizárhatja. Az Elnökség az ülésekről emlékeztetőt vesz fel, melyet két elnökségi tag hitelesít.
(7) Az elnökségi ülés napirendjét esetenként az elnök állapítja meg, az előző ülés határozatai, a soron lévő feladatok és a beérkezett javaslatok alapján. Az ülésre szóló meghívókat a napirend közlésével, az ülést megelőzően legalább nyolc nappal kell az Elnökség tagjainak megküldeni.
(8) A napirendtől függően az elnök az ülésre bárkit meghívhat. Az esetleges meghívottak vagy érdeklődők az ülésen tanácskozási joggal vesznek részt. Az Ellenőrző Bizottság elnökét és tagjait az elnökségi ülésekre kötelező jelleggel meg kell hívni.
(9) Az Elnökség határozatait személyes részvételt igénylő elnökségi üléseken hozhatja meg.
(10) Az elnökségi ülés akkor határozatképes, ha legalább 2 (kettő) elnökségi tag jelen van.
(11) Az Elnökség határozatait nyílt szavazás útján, egyszerű szótöbbséggel hozza meg. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
(12) Az Elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. Nyolcadik könyv, Záró rendelkezések, Első rész, Értelmező rendelkezések 8:1. § (Értelmező rendelkezések)], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó), valamint bejegyzett élettársa a határozat alapján
a.) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül; vagy
b.) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági viszony alapján nyújtott, az Alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.
(13) a.) Az egyesület közgyűlési, illetve elnökségi határozatairól, az ülésekről jegyzőkönyvet, illetve emlékeztetőt kell felvenni, amely a határozatokat is tartalmazza. Folyamatos nyilvántartást kell vezetni, amelyből a döntések tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges, személyre bontva) megállapítható, amelybe az egyesület székhelyén bárki betekinthet vagy saját költségén másolatot kérhet.
b.) Az elnökségi ülések témaköreiről és a hozott határozatokról az Elnökség köteles tájékoztatni a tagságot a Közlemények című egyesületi kiadványon keresztül is.

Az Elnökség tagjainak tevékenységi és hatásköre
13. § (1) Az Elnökség tagjainak feladatai és hatásköre:
a.) fizetési felszólítás küldése azoknak a tagoknak, akik nem tesznek határidőben eleget tagdíjfizetési kötelezettségüknek (vö.: 9. § (4));
b.) a Közgyűlés előkészítése, megszervezése és összehívása;
c.) az Alapszabály 12. § (3) bekezdésében foglaltak;
d.) valamint az Alapszabály egyéb rendelkezésében meghatározottak.
(2) Az egyesület alkalmazottai fölött a munkáltatói jogokat az elnök gyakorolja.

Az Ellenőrző Bizottság
14. § (1) Az Ellenőrző Bizottság a Közgyűlés által három év időtartamra választott 3 (három) tagú bizottság, amelynek feladata az egyesület működésének és vagyonkezelésének ellenőrzése.
Összetétele elnökből és két tagból áll. Az Ellenőrző Bizottság elnöke és tagjai vezető tisztségviselők. A Bizottság tevékenységéért a Közgyűlésnek tartozik felelősséggel.
(2) Megbízatása kiterjed az egyesület működésével kapcsolatos valamennyi ügy vizsgálatára, különös tekintettel az egyesületi Alapszabály betartásának, a költségvetés és a közgyűlési határozatok végrehajtásának, a tisztségviselők, munkatársaik és az alkalmazottak tevékenységének, a pénz- és vagyonkezelés, a bizonylati fegyelem betartásának vizsgálatára.
(3) Az Ellenőrző Bizottságnak éves munkatervet kell készítenie, melyet tájékoztató jelleggel be kell nyújtani az évi rendes Közgyűlést követő első elnökségi ülésen. Az Ellenőrző Bizottságnak évente minimum két alkalommal vizsgálatot kell folytatnia munkaterve betartásával. Az Ellenőrző Bizottság köteles a döntéshozó szerv elé kerülő előterjesztéseket megvizsgálni, és ezekkel kapcsolatos álláspontját a döntéshozó szerv ülésén ismertetni. A testület a döntéshozó szerv működése szempontjából előzetes ellenőrzésre jogosult és köteles. Az Ellenőrző Bizottság nem függ az Elnökségtől, kért munkatervét nem az Elnökség, hanem a Közgyűlés veheti tudomásul.
(4) Az Ellenőrző Bizottság a vizsgálatairól jegyzőkönyvet köteles készíteni, amelyet a vizsgálatban részt vevő valamennyi bizottsági tag aláírásával hitelesít.
(5) Vizsgálati eredményéről az Ellenőrző Bizottság elnöke írásban köteles az Elnökséget tájékoztatni. Ha a vizsgálat jogszabályt, az Alapszabályt, vagy az egyesület érdekeit sértő tevékenységet állapított meg, jogosult meggyőződni az Elnökség által tett intézkedésekről kiadásáról.
Az Ellenőrző Bizottság tagjai tanácskozási joggal vehetnek részt az elnökségi üléseken.
(6) Az Ellenőrző Bizottság feladatkörét, felelősségét és hatáskörét részletesen a Szervezeti Szabályzat tartalmazza.
(7) Nem lehet az Ellenőrző Bizottság elnöke vagy tagja az a személy,
a.) aki, vagy akinek a hozzátartozója az Elnökség elnöke vagy tagja;
b.) akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn;
c.) akinek cselekvőképessége a tevékenysége ellátásához szükséges körben korlátozva van.
(8) Az ellenőrző bizottsági tagság megszűnésére a vezető tisztségviselői megbízatás megszűnésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy az ellenőrző bizottsági tag lemondó nyilatkozatát az egyesület Elnökségének elnökéhez kell intézni.
(9) Az Ellenőrző Bizottság azonos a felügyelő szervvel, így külön szerv nem alakítható.
(10) Az Ellenőrző Bizottság működésének alapvető szabályait a Szervezeti- és Működési Szabályzat tartalmazza.

Az egyesület tisztségviselőire vonatkozó általános szabályok, összeférhetetlenségi szabályok
15. § (1) Amennyiben a Közgyűlés által megválasztott Elnökség tagjainak száma kiválás, lemondás, elhalálozás, visszahívás, alapszabály-módosítás vagy a Közgyűlés más határozata folytán 2 főre csökken, új Elnökséget kell választani.
(2) Az egyesület tisztségviselői megbízatásuk lejárta előtt bármikor visszahívhatók, ha tevékenységüket a Közgyűlés alapszabály-ellenesnek, illetve törvénysértőnek ítéli, vagy más okból velük szemben bizalmatlanságot szavaz. A visszahívás a Közgyűlés határozatával történik. Érvényességéhez kétharmados szótöbbség szükséges.
(3) Valamennyi választott tisztségviselőnek írásban kell nyilatkozni arról, hogy
a.) a tisztséget elfogadja;
b.) mely ország állampolgára;
c.) nem áll közügyektől eltiltás hatálya alatt;
d.) nem áll – az egyesület tevékenységét érintő – foglalkozástól eltiltás hatálya alatt;
e.) nem áll vezetői tisztségviselői tevékenység eltiltásának hatálya alatt;
f.) bűncselekmény elkövetése miatt nem ítélték jogerősen szabadságvesztésre, illetve a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól mentesült.
(4) Egyesületi tisztségviselőktől a Közgyűlés kérheti 30 napnál nem régebbi erkölcsi bizonyítvány bemutatását.
(5) Az egyesület nem létesít munkaviszonyt saját tagjaival és tisztségviselőivel.
(6) Az egyesület semmiféle díjazást nem nyújt tagjainak és tisztségviselőinek, munkájukat önkéntes társadalmi munkában végzik.
(7) Az egyesület tagjaival, tisztségviselőivel bármilyen egyéb szerződést csak a Közgyűlés jóváhagyásával köthet.
(8) Senki nem lehet egy időben tagja az Elnökségnek és az Ellenőrző Bizottságnak.

Az egyesület gazdasági tevékenysége, vagyona, bevételei és kiadásai
16. § Az egyesület vállalkozói tevékenységet csak a létesítő okiratban meghatározott cél elérése érdekében, azt nem veszélyeztetve, másodlagosan folytathat. Az egyesület csak a célok megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági-vállalkozási tevékenységet végezhet.
17. § (1) Az egyesület gazdasági tevékenységet járulékos jelleggel, alapszabályszerű céljainak megfelelően és a tagság érdekében, a jogszabályok és a tevékenységre vonatkozó egyéb előírások megtartásával folytathat.
(2) Az egyesület vagyonát csak ingóságok, készpénz és követelések alkothatják.
(3) Az egyesület bevételei a tagdíjak, a belépési díjak, az adományok, a rendezvények nevezési, részvételi és belépési díjai, az alapszabályszerű működésből eredő más bevételek. A tag- és belépési díjak összegét, megfizetésének módját és esedékességét az 5. § (1) tartalmazza.
(4) Az egyesület kiadásai:
• a szakfolyóirat és a Közlemények, továbbá a rendkívüli kiadványok megjelentetésének költségei,
• az egyesületi könyvtár gyarapításának költségei,
• kiállítások és más rendezvények költségei,
• hozzájárulás szakmai csoportos kirándulások költségeihez,
• kiküldetési (belföldi és külföldi hivatalos utazások) költségek,
• ügyviteli költségek,
• egyéb személyi és dologi költségek,
• a Közgyűlés által meghatározott, illetve jóváhagyott egyéb költségek.
(5) Az egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok csak az általuk befizetett tagdíjak erejéig felelnek, saját vagyonukkal azonban nem, figyelemmel azonban a 2013. évi V. törvény Harmadik könyv 3:24. § rendelkezésére.
(6) Az egyesület vagyonáért, az eredményes gazdálkodásért az Elnökség tagjai egyetemlegesen felelnek a Közgyűlésnek.
(7) Az egyesület elért eredményeit nem osztja fel.

Az egyesület felügyelete
18. § (1) Az egyesületet a Fővárosi Törvényszék tartja nyilván, mely egyben az általános törvényességi felügyelet gyakorlója.
(2) Az egyesület működése feletti törvényességi ellenőrzést az ügyészség gyakorolja.
(3) Az egyesület tagjai által, valamint az ügyészség által indított perek a Fővárosi Törvényszék hatáskörébe tartoznak.

Az egyesület megszűnése
19. § (1) A jogi személy – Ptk-ban meghatározott – megszűnésének általános esetein túl az egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha
a.) az egyesület megvalósította célját, vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy
b.) az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.
(2) Az egyesület megszűnése esetén vagyona a Magyar Tudományos Akadémiára száll át – a más egyesülettel történő egyesülést, szétválást kivéve –, irattárát pedig az Országos Levéltárnak kell megküldeni.

Irányadó jogszabályok, hatályba léptető rendelkezések
20. § (1) Az egyesület elhatározza a 2013. évi V. törvény szerinti továbbműködését.
Jelen Alapszabály rendelkezéseire, illetve az Alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a 2011. évi CLXXV. törvény, a 2011. évi CLXXXI. törvény, a 350/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet, valamint a 2013. évi V. törvény rendelkezései irányadóak.
(2) Jelen Alapszabályt a Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesületének Közgyűlése 2021. május 30. napján elfogadta.
(3) Egyidejűleg minden korábbi Alapszabályt hatályon kívül helyezett.

Budapest , 2021. május 30.

ZÁRADÉK: Igazolom, hogy az Alapszabály egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az Alapszabály módosítások alapján hatályos tartalmának.

Horváth Ferenc elnök
Rigerszki Zoltán elnökségi tag