(1935 - 2015. augusztus 2.)
Emlékezzünk egy szorgalmas, csendes, nagy tapasztalatú gyűjtőtársunkra. Nacionáléját, pontos életrajzi adatait nem ismerem, gyűjtőtársként csupán annyit tudok, hogy 1935-ben született. Kaktuszgyűjtő életének közel hat évtizedes szakasza Komárom városához kötötte. Az MKOE még embrionális gondolatokban sem élt, amikor 1959 nyarán Debrecenben megkeresett. Útjának célja az akkor még alig induló egyetemi gyűjtemény megtekintése, néhány növény ajándékozása és közös megismerkedésünk volt. Előtte egy évvel kezdte gyűjteni a kaktuszokat, és találkozásunkig már több hosszú utat is megtett az országon belül ismereteinek bővítésére. Ma már nehéz lenne felmérni, mennyi és milyen áldozatot vállalt kedvenc növényeiért.
Fotó: Kajdacsi János.
Hihetetlen szerénység jellemezte Lászlót, csak egy-egy megnyilatkozásában árulta el szerzeményeinek történetét és a gondozásukért vállalt fáradozásait. Szakmai ismereteit hazai és külföldi szakirodalmakból, de még inkább személyes kapcsolataiból szerezte. Tudását, működését a nyitottság jellemezte, önzetlenül megosztotta minden ismeretét. Szakmai és szellemi látóköre a növények életének összefüggéseinek megértésére törekedett. Különleges tehetsége volt az emberi és szakmai kapcsolatok kiépítésében. Az ország legtávolabbi területén is voltak szakmai kapcsolatokból létrejött barátságai, ismerőseitől sok növényt és rengeteg gondolatot őrzött. Az én meglátásom szerint László szakmai tudásának legjellemzőbb vonása a pontos növényismeret és a lelkiismeretes munka volt. Egy-egy addig általa nem ismert faj magvetése előtt mások ismereteit is kérte, tanulmányozta a növény élőhelyeit, és azok talaj- és éghajlati igényét. Gyűjteményében sok nagyméretű, általa felnevelt, idős növényt gondozott. Példaértékűek voltak az Agave victoriae-reginae, valamint a Ferocactus-, Echinocereus-, Astrophytum-fajok több évtizedes példányai. A megalakulása óta tagja volt a Csili Kaktuszkedvelő Szakkörnek, a Debreceni Kaktuszkedvelő Szakköröknek és alapító tagja volt az 1971-ben megalakult Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesületének. Szakmai érdemeit ez utóbbi szervezet 2007-ben Anisits-díjjal jutalmazta. Egész életében megosztotta mindenkivel barátságát és szakmai ismereteit. Gyűjteményemben több tőle kapott növény is őrzi emlékét. A 2015 őszén rendezett MKOE kiállításunkon egy tőle származó 70 év körüli Leuchtenbergia principis idézte meg személyét és tudását.
Tillandsia-kig sok minden megtalálható volt. Fotó: Epresi László.
Ez év augusztus 2-án felfoghatatlan hirtelenséggel ragadta el a halál tőlünk, és augusztus 7-én sok nyíregyházi, mezőtúri és szlovákiai magyar gyűjtő barátjával kísértük Komáromban utolsó útjára. Nyugodj békében, László barátunk!
Dr. Nemes Lajos
virágzásban. Fotó: Epresi László.
Epresi László halálával pótolhatatlan veszteség érte a magyar kaktuszgyűjtő társadalmat, személyében egy segítségre, tanácsra mindig kész, aktív tagtársunkat veszítettük el. Kedves Laci bácsi, nyugodj békében az örök kaktuszmezőkön!
Az MKOE Vezetősége
