A Lophophora fricii a híres cseh felfedező, etnográfus, író és kaktuszspecialista, Alberto Vojtech Frič nevét őrzi. Frič 1923-24 között az USA és Mexikó területén járt, és sok növényfajt gyűjtött, dokumentált, küldött haza Európába. A Lophophora fricii első egyedeit Frič gyűjtötte 1923-ban mészkőformációkról, San Pedro közelében, Coahuila állam területén, Mexikóban. Frič a növényt Anhalonium sp. Fl. rosea néven jegyezte fel először, és leírta, hogy akár 40 cm nagyságúra is megnő, 13-21 bordát fejleszt. 1935-től e taxont L. williamsii néven ismerték, mivel az Európába küldött anyag megsemmisült, és a mélyrózsaszín virágú peyote a feledés homályába merült. Vlastimil Habermann az 1960-as években kezdte Frič anyagait tanulmányozni, majd összehasonlító tanulmányokkal bizonyította a taxon önállóságát. A The New Cactus Lexikon már elfogadott fajként tekint rá, és Habermann leírását követve jól elkülöníthető fajnak tartja. Mexikó északi felén, Coahuila de Zaragosa állam délnyugati sarkában Viesca település közelében és a lagúnát környező mészkőhegyeken, 1100-1600 m tengerszint feletti magasságban fordul elő. Jelenleg négy nagyobb populációja ismert. Az El Amparó-i lelőhelyen közel nő a Lophophora williamsii fajhoz, egyes vélemények szerint átmeneti alakok is előfordulhatnak e kettő között. Virága jellemzően mélyrózsaszín, rózsaszín, selymes fénnyel, de egyedenként és élőhelyenként variál. Egyazon élőhelyen lehet találni halványrózsaszínű és mélyrózsa (ciklámen, kárminvörös) virágú egyedeket is. A viescai alpopuláció egészen halványrózsaszín, fehérbe hajló. A L. fricii és a L. diffusa anyagcseretermékei és azok megoszlásai nagyban hasonlítanak a nagy földrajzi távolság ellenére is.
Lophophora fricii meredek sziklafalon, a viescai lagúna délkeleti sarkában.