Az európai kövirózsák (Sempervivum és Jovibarba nemzetségek, de gyakran csak, mint Sempervivum s.l., Eggli, 2003) széles körben elterjed pozsgás növények. Élőhelyüket tekintve főleg sziklákon, sziklás talajon, sziklarepedésekben előforduló, montán vagy alpin növények. Európában hasonló élőhelyi fülkét népesítenek be, mint teszik azt élőhelyükön a kelet-ázsiai Orostachys-fajok ('mongol kövirózsa'), az amerikai Echeveria- és Graptopetalum-fajok ('amerikai kövirózsa'), vagy az amerikai kontinens törpekaktuszai (Blossfeldia, Rebutia, Lobivia, Frailea, Weingartia, Sulcorebutia, stb. nemzetségek Dél-Amerika hegyvidékein, és Pediocactus, Sclerocactus, Navajoa, Toumeya, stb. nemzetségek Észak-Amerika hűvös, edafikusan száraz, sziklás vidékein. Hazánkban sziklakertekbe gyakran telepített télálló, sarjtelepet képező növények, mely telepekben az idősebb rozetták monopodiálisan (a hajtáscsúcson) virágoznak, majd - az Agave-fajok többségéhez hasonlóan - a virágzó rozetták elpusztulnak. Hazánk hegyvidéki területein is honos négy taxon: az ország hegyvidéki területein sokfelé megtalálható a Jovibarba hirta (L.) Opiz (Sempervivum globiferum subsp. hirtum), az Északi-középhegységben él a Sempervivum marmoreum Griseb. (pontosabban a belőle, mint alakkörből nemrég leválasztott Sempervivum matricum Letz), az ország nyugati területein honos néhány helyen (bizonytalanul, talán tévesen határozva) a Jovibarba sobolifera (Simz.) Opiz (Sempervivum globiferum subsp. globiferum), valamint a Szársomlyón honos, talán csak kivadulva a Sempervivum tectorum L. is. Hazánkban a kövirózsák minden faja védett növény!
Virágzó Jovibarba arenaria-telep, Wallhorntal, 1850 m tszf. magasságban.
A Wallhorntal lábánál vörösfenyőkből álló erdők húzódnak (A), melyek ritkás lombkoronája lehetővé teszi a kibukkanó szikláknak a kövirózsák (Sempervivum arachnoideum subsp. arachnoideum és Jovibarba arenaria) általi kolonizációját (B).
Maga a Sempervivum nemzetség elterjedése az Eurázsiai-hegységrendszer európai és kis-ázsiai területeire korlátozódik főként, egy fajjal képviselteti magát Afrikában (Sempervivum atlanticum Ball az Atlasz-hegységben), valamint egy fajjal (Sempervivum iranicum Bornmüller & Gauba) a belső-ázsiai Elburz-hegységben. Négy fő speciációs, fajkeletkezési terület határolható el. Egy-egy az Alpok területén, a Balkán-félszigeten, Kis-Ázsiában és a Kaukázusban. Az elterjedési területen belül Kis-Ázsia és a Kaukázus kövirózsái a legkevésbé ismertek (Neeff, 2005). Mint hegyvidéki, magashegységi, klonálisan (is) szaporodó növényeknek, még az ún. 'jó' fajok közül is szinte mindegyik fajnak számos alfaja, formája, élőhelyi változata ismert, amely változatosság odavezethet, hogy sok helyen szinte minden völgyben, hegyen, sziklán különböző élőhelyi alakok fordulnak elő (és ez bizony ismerős lehet, gondoljunk csak Dél-Amerika törpekaktuszaira!)...
