
Beküldte Garadnay Sándor -
Ezeket a kisnövésű fajokat többnyire csavart kúpos termésük alapján gyűjtötték egy nemzetségbe, melyet nevük is jelez. A lassan növekvő kis gömb, vagy alig megnyúlt zöld-szürkészöld Turbinicarpusok változatos alakú, sokszor fehér-fekete kombinációjú töviseikkel és fehér gyapjas fejdíszükkel a gyűjtemények kedvelt ékszerei. Ezt a jelzőt a fehértől a rózsaszínen át a liláig terjedő (ritkán sárgás) virágszínük és virágméretük csak tovább erősíti.
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
Turbinicarpus roseiflorus
#599 | Garadnay Sándor | 2014. 07. 15. k - 09:51 | Előzmény (nyitó bejegyzés)
Viszonylag korán hozza a növényhez képest nagy rózsaszín virágát. A szürkés-zöld test fehérgyapjas fejdísze és a felálló, befelé hajlított töviskék féltőn óvják e bájos kis növény virágát.
Turbinicarpus klinkerianus
#600 | Garadnay Sándor | 2014. 06. 27. p - 18:27 | Előzmény (nyitó bejegyzés)
Teljes nevén Turbinicarpus schmiedickeanus ssp. klinkerianus egy megbízhatóan virágzó kis törpekaktusz. Már alig 1 cm-es átmérőnél hozza csaknem fehér színű virágát. A befelé görbülő kis karmok és a fejgyapjú itt is elmaradhatatlan részei a növény kellemes habitusának. Az én példányom az idén már másodszor is virágzott és ez még folytatódik a nyár folyamán.
A fényképek visszanézésekor figyeltem fel rá, hogy a virág torka besötétedik. Ezzel és a sárga bibéjével mintegy szemet képez felülről nézve. Ezt eddig nem vettem észre.
Turbinicarpus schmiedickeanus
#601 | Varga Zoltán | 2014. 06. 27. p - 23:53 | Előzmény (nyitó bejegyzés)
Volt szerencsém felkeresni a típus lelőhelyen, Miquihuana-tól nyugatra, Tamaulipas állam, Mexikó. Meglehetősen nehéz észre venni, kevés is van belőle és csak nagyon lokalizált helyeken nő. A hozott magról nagyon jól kelt, közel 100%. A növények kb.2-3 átmérőjűek és erősen behúzódtak a váztalajba.
Re: Turbinicarpus schmiedickeanus
#603 | Garadnay Sándor | 2014. 06. 28. szo - 19:46 | Előzmény (#601)
Kiugrott a nyúl a bokorból. Amikor fentebb bemutattam a Turbinicarpusokat, átfutott rajtam, hogy szóvá teszem, a beszámolódból ezek hiányát, hisz élőhelyűket részben érintettétek mexikói utatok során. Csak előkerültek ezek fényképei is.
Amikor az élőhelyi beszámolókat és képeket nézegetem, engem a sárga írígység mellett a mély csodálat fog el. Hogy tudjátok meghatározni az ott látott növényeket akár fajnévig. Tudom, a meghatározás pontosítása már itthon történik, de a feltett képek alapján számomra mégis ámulatba ejtő. Odáig még csak-csak eljutottam, hogy a jellegzetes karmocskák Turbinicarpusra jellemzőek, de az amúgy is kis növény, félig a föld alól kitekintve alig hasonlít a mi gyűjteményeinkben megszokott növényformához. Itt még a virág sem segített. Le a kalappal előttetek és köszönöm, hogy ismét gazdagabb lettem/lettünk egy élőhelyi információval.
Re: Re: Turbinicarpus schmiedickeanus
#606 | Varga Zoltán | 2014. 06. 28. szo - 20:59 | Előzmény (#603)
Köszönjök/köszönöm. Nagyon sok munka előzte meg a terepi kutatást és utána sem tudtam megállni, még ma is vannak olyan fotók - amiken azonosítani kell - főleg Coryphantha fajokat és Mammillaria-kat. A fajok nagy részét egyébként felismertem minden további nélkül, nem volt gond. Nem csoda, hisz három hónapon át nézegettem élőhelyi képeket. A többségről tudtam hol nő, így kizárásos alapon is lehetett gondolkodni, bár itt azért vannak érdekességet (ott nő valami ahol nem is várnánk - mert volt ilyen is!).
Sajnos elég kevés Turbinicarpust láttunk, ennek oka, hogy nagyon rejtőzködnek és kis lokalizált helyeken nőnek csak, pár méterrel arrébb már nem. Tény, hogy nem is erre hegyeztem ki az utat, talán majd egyszer máskor, egy másik út alkalmával. De ha már így szóba került akkor mutatok mégegyet.
Turbinicarpus (Gymnocactus) zaragozae
#607 | Varga Zoltán | 2014. 06. 28. szo - 21:14 | Előzmény (nyitó bejegyzés)
Mi az út során csak Gymnocactus zaragozae-nek neveztük. A jelenlegi pontos név pedig: Turbinicarpus beguinii ssp. zaragozae.
Mexikó Nuevo León államának délkeleti részén tenyészik, Aramberri-től délre, General Zaragoza-tól északra, magas hegyláncokkal körülzárt völgy. Itt az alacsonyabb nagyon kopár gipszdombokon nő, olyan 1250 méteres magasság körül. Egészen fehéren vakítanak ezek a hegyek napsütésben és igen kevés növény nő rajtuk. A T. zaragozae egészen bele temetkezik ebben a gipszes kőzetbe és annak málladékába. Kitett helyen, de bokrok mellett is előfordul. Kicsi magoncokat és felnőtt 4-5 centis növényket is találtunk. A fiatal egyed teljesen máshogy néz ki, mintha nem is ugyan az a faj lenne! Kicsinek rövid, fésűs tövisei vannak, idős korban pedig vékony, hosszú és tűszerű. A virágszín elég variáló a rózsaszíntől a sárgás-zöldön át a narancsos színig minden volt. A taposás és rágás miatt egyes példányok két vagy többfejűek. Kis keresés után rengeteget lehet találni.
Re: Turbinicarpus (Gymnocactus) zaragozae
#611 | Garadnay Sándor | 2014. 06. 29. v - 11:05 | Előzmény (#607)
Ó! Ezekkel a képekkel megint megleptél. Látva a körülményeket, még jobban csodálom e kis növényeket. Ezek a gipsz-karrok is különleges látvány számomra. Ilyenek főként mészkőben képződnek, nálunk a legismertebb Aggteleken van. A leglátványosabb persze a madagaszkári tsingy. Gipszben és kősóban is létrejönnek ezek az oldási eróziós, illetve korróziós karsztformák. Én Parajdon a Sóháton találkoztam velük. Egy gyors fényképet elő is kerestem. Persze az nátriumklorid, ezek itt meg calciumszulfát, de a geológiai formátumok hasonlóak. Télvége felé eljegesedett hóban, jégfelületen is lehet néha találkozni hasonló formákkal kicsiben, ami az olvadás-kifagyás gyors egymásutániságának eredménye. Ezek a karsztalakzatok hasonló oldódás-kiválás fázisváltakozások eredménye.
De visszatérve ezekre az aszkéta növényekre, talán épp e mostoha körülmények eredménye a kompakt, törpe méret kialakulása. Továbbá a felszíni törmelék elleni védelem miatt a felálló karmos védőőrizet. Ezek az esőbarázdák, sótarajok gyorsan levezetik a csapadékot, ami mégis fennmarad, az meg a gipsz hydrofób hatása miatt hamar eltűni. Ez meg a répagyökér kialakulását indokolhatja.
Még egy gondolat, az eltérő virágszín esetleg a talaj összetétel – makroelemek – változásának eredménye? Persze ezek csak mit miért gondolatok részemről. Mindenesetre köszönöm az újabb élményt, az újabb tudást.
Geológiai képződmények
#612 | Varga Zoltán | 2014. 07. 01. k - 09:39 | Előzmény (#611)
Érdekes amiket írtál, látom a geológiai sem ismeretlen terület számodra. A többi meglátásod is helyén való szerintem. A virágszín itt biztos, hogy nem azért eltérő, mert más körülmények vannak. Az egyszerűen belefér a faj változékonyságába. Például az Ariocarpus confusus populáción belül egymás mellett lehet találni vegyesen lila és rózsaszín virágú egyedeket, akár egymás mellett is közvetlen. Még rengeteg fotó és információ lapul ám a tarsolyomban, lassan töltök majd még fel
Terveztük még a Turbinicarpus alonsoi meglátogatását is, de sajnos nem jutottunk el az élőhelyére.
Turbinicarpus polaskii
#620 | Garadnay Sándor | 2014. 07. 15. k - 09:49 | Előzmény (nyitó bejegyzés)
A Turbinicarpus schmiedickeanus var. polaskiinak nevezett növényt mindenki az eredeti Turbinicarpus polaskii néven emlegeti. A nemzetség egy kis szürke 'egere'. A hamvasszürke növénytest teljes fényben szép lilás színezetet kaphat. Az én példányomnak nem jut ennyi fény. A kis karmok főleg a növekedési csúcsot védik, idővel elkorcsosulnak. A csaknem egész növényt elfedő fehér virágok koranyártól jelennek meg. A fehér szirmok, közepén halvány rózsaszín csík az ugyancsak rózsaszín bibével és a körülötte sorakozó narancsos sárga porzókkal harmonikus egységet képeznek.
Turbinicarpus schwarzii
#721 | Garadnay Sándor | 2014. 07. 15. k - 20:27 | Előzmény (nyitó bejegyzés)
A Turbinicarpus schmiedickeanus subsp. schwarzii, előző közismert nevén csak Turbinicarpus schwarzii a nemzetség gyakran magányos kis törpéje. Megjelenése sokban hasonlít a T. polaskiihoz, de ő inkább zöld színű, a polaskii szürkés-barnás epidermiszével szemben. Továbbá a felületét felosztó lapos szemölcsök négyszög/rombusz alapúak, míg a polaskiinál ez inkább kerek. Az én példányom apró, idővel elparásodó kis karomtövisei alig jelképes védelmet nyújtanak a csúcsból előtörő fehéres, a torokban halvány rózsaszín virágoknak. A kezdeti areola-gyapjút is hamar elveszíti. Összességében mégis hálásan virágzó, kedves kis növénye a gyűjteményeknek.
Re: Turbinicarpusok - Észak-Amerika törpéi
#730 | Somogyi Zoltán | 2014. 07. 16. sze - 16:04 | Előzmény (nyitó bejegyzés)
Üdvözlet Garadnay Úr!Csupa olyan kis növényeket említ meg amik engem is mindig elkápráztatnak.Ha nem probléma én is ideszúrnék 2 képet.A Turbinicarpus schwarzii épp most virágzik nálam is,illetve szerintem április óta folyamatosan,de most sikerült elkapni egy 3-as virágzást.Igazán hálás növény.
A másik pedig a Turbinicarpus lophophoroides,szintén ontja a virágait.
Re: Re: Turbinicarpusok - Észak-Amerika törpéi
#735 | Garadnay Sándor | 2014. 07. 17. cs - 21:39 | Előzmény (#730)
Kedves Zoltán! Ez a honlap mindannyiunk „gyűjteménye”, ezért örülök, hogy képeiddel hozzájárulsz a közös élményszerzéshez. Kérlek, tedd ezt a továbbiakban is. Erre bíztatlak téged és másokat is. Gyarapítsuk gyűjteményünket!
A T. schwarzii hármas virágzása is egy ilyen élmény. Ami pedig a T. lophophoroidest illeti, az egyik legkorábban leírt faja a nemzetségnek, amely azért is érdekes, mert a Varga Zoli által is bemutatott gipszalapú mostoha élőhelye ellenére, a virága talán a legnagyobb a nemzetségben. Ezt képed is kellően illusztrálja. Nekem sajnos nincs ebből a szép fajból.