A teleltetés befejezésének optimális ideje (van ilyen egyáltalán?)

A téli nyugalmi időszakot követően a növénybarátok minél hamarabb szeretnék pozsgásnövényeiket tetszhalotti állapotukból felkelteni, hogy fejlődésükben, virágzásukban gyönyörködjenek. Miután jó pár növényszeretőnek nincs ideális helye a kaktuszok teleltetésére, azokat csak fényszegény, 0-15 °C-os helyiségben (kamra, pince, folyosó, stb.) tartják. A tavasz beköszöntével elkezdődik az új tenyészidőszak.
De pontosan mikor is, melyik napon? Lehet-e napra pontosan kijelenteni, hogy elő a ládákkal és növényeinkkel irány a szabad levegő.
A választ le is egyszerűsíthetjük, de kellően meg is bonyolíthatjuk.
Ebben segítségünkre vannak az interneten található meteorológiai oldalak, melyek előrejelzéseikkel, éghajlat leírásokkal, diagramokkal tájékoztatnak, informálnak.
Egyik ilyen kedvenc oldalam a https://weatherspark.com. A világon található repterek meteorológiai adatait közli érthető, könnyen emészthető grafikonokon. Megtekinthetjük például Magyarország reptereinek aktuális időjárását vagy böngészhetjük éghajlati jellemzőit. De gondolhatunk egyet és ripsz-ropsz elrepülünk Texasba vagy Argentínába és megnézzük, hogy milyen is az ottani időjárás és itt már növényeinkre is gondolva láthatjuk, elképzelhetjük, hogy milyen „hazai” éghajlati tényezőkkel találkoznának onnan származó kedvenceink.
Persze semmi sem olyan egyszerű, hiszen a közölt, hozzánk legközelebb eső éghajlati adatsor nincs köszönőviszonyban lakhelyünk éghajlati adatsoraival, ahhoz egy saját adatokat rögzítő meteorológiai állomás kellene.
Ennek illusztrálására tegnap 2015. március 10-én a Ferihegyen (Budapest külterület) -4 °C-ot mértek reggel 6 órakor, míg nálam, Budapest belterületén +4,7 °C minimum hőmérsékletet mértem, mindez a városi hősziget jelensége.

A tartósan kedvező időjárás mellett növényeink származási helye is meghatározza azt az optimális napot, amikor szabadba vihetjük őket. Más időpont az optimális egy Kubából származó vagy egy Arizonából származó növénynek.
A növényeinek nevét, így származását sem ismerő gyűjtőnek csak általánosságokban lehet tanácsot adni.
Egy átlagos, vegyes gyűjtemény, ami 0-5 °C-on telelt teljesen szárazon, az kivihető a szabadba (napfényhez szoktatás és teljes csapadékvédelem mellett), ha ugyanilyen hőmérsékleti tartományban mozog az aktuális időjárás.
Nézzük meg ez mikor következik be Budapesten, jobban mondva Ferihegyen!
A teleltető helyiség 0-5 °C hőmérséklet-tartomány tartott alsó értékére, 0 °C-ra nézzük az adatokat.

Minket most a minimum hőmérsékletek érdekelnek.
Ha az átlag minimum hőmérséklet 0 °C (merészeknek):

• Az átlag minimum hőmérséklet először március 7-én éri el a 0 °C-ot.
• Ezen a napon a 25%-os percentilis -3 °C, ami azt jelenti, hogy az ezen a napon mért hőmérsékleti értékek 25%-a -3°C-nál alacsonyabb.
• Megadják még a 10%-os percentilist is. Ez -5 °C, ami azt jelenti, hogy az ezen a napon mért hőmérsékleti értékek 10%-a alacsonyabb mint -5°C.

Ha bátrabbak vagyunk akkor az átlag minimum hőmérsékletet nézzük, ha óvatosabbak vagyunk, akkor a 10%-os percentilis érték szerint hozzuk meg döntésünket.
Mikor éri el a 0 °C-ot a 10%-os percentilis érték (óvatosabbaknak)?

• Április 4-én, tehát ezen a napon mért hőmérsékleti értékek 10%-a alacsonyabb mint 0 °C. Ez már kellően kis kockázat.

Ha egy kicsit bátrabbak vagyunk,

• akkor a 0 °C első 25%-os percentilise március 23-ra esik.

Ha meg abból indulunk ki, hogy jól teleltetett növényeink 1-2 °C-os mínuszt is kibírnak, akkor az óvatosabb hozzáállás szerinti -2 °C-os a 10%-os percentilis érték március 24-re esik.

A példa Ferihegy (Budapest külterület) éghajlati adatsorán alapul, amihez a lokális éghajlat módosító tényezőket is figyelembe véve ( városi hősziget jelensége) a kiköltöztetési dátumok még korábbiak lehetnek.