Minden bizonnyal sok gyűjtőtárshoz, kaktuszkedvelőhöz eljutott a híre, hogy a Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesületének tavaszi, füvészkerti kaktuszkiállításának és vásárának fő motívuma idén a Notocactus s.l. nemzetség bemutatása lesz. E nagyméretű, színpompás virágokkal rendelkező dél-amerikai nemzetség egyik jelentős hazai ismerője Szabó Róbert, jászberényi gyűjtő, akinek növényeit és arc poetica-ját Jokhel Csaba riportjából ismerhetik meg. A gömb alakú fajok mellett azonban gyakorta háttérbe szorulnak a kaktuszok családjának más képviselői, így az oszlop alakú, fatermetű fajok. Változatosságuk bemutatására új sorozatot indítunk, hogy ne csak a botanikus kerti gyűjteményekben, de lapunkban is rácsodálkozhassanak szépségükre. Hasonlóképpen "mostohán" kezelt növények a trópusi erdőkben epifiton, fán lakó életmódod folytató kaktuszok - közülük magam az amazóniai Strophocactus wittii fajról írok. Varga Zoltán a Lophophora-sorozat zárásaként a nemzetségről ad összefoglaló képet, és egyben olyan kétes eredetű alakokat is bemutat, melyek faji státusza erősen vitatható. A kimérák rendkívül érdekes élőlények. A kaktusz-kimérák hazánkban különlegesnek számítanak - mások között egy ilyen növényt állítok a fókuszba. Jokhel Csaba a Leuchtenbergia principis virágoztatásának összetettségéről ír, Lojek Géza a kaktuszok fényképezéséről fogalmazza meg véleményét, végül, de nem utolsó sorban pedig jómagam a kaktuszokkal együtt tartható, szárazságtűrő broméliákat emeltem a címoldalra. Kellemes időtöltést kívánok az olvasáshoz!
Dr. Solti Ádám,
főszerkesztő
