A Rilai Hét Tó kövirózsái

Kaktusz-Világ
Abstract

The Balkan Peninsula, including the mountainous regions of Bulgaria are among the diversity centres of European houseleeks. The highest mountainous region of Bulgaria is the Rila Mountains which is built by Variscian serpentine rocks. Although there are more than 200 lakes of different sizes in the mountains, the most famous are those seven which gave the name to the Seven Rila Lakes National Park territory. At 2000–2100 m asl., I have found the first Jovibarba heuffelii colonies on open rock surfaces, going up on rock ridges. At about 2150 m asl., I found a gigantic colony of Jovibarba heuffelii, in the size of a ball, consist of more than 30 rosettes. The Jovibarba heuffelii colonies were accompanied by Sedum stefco. Next to the Twin and Trefoil Lakes, I saw different, solitaire houseleeks. Although I found no plant is flower, or larger colonies, based on the vegetative morphology they could have been identified as individuals of Sempervivum erythreum. Next to the Eye Lake, I found a houseleek-like taxon, Saxifraga sancta. At about 2550 m asl., the fog became heavy thus I stopped on my way to the Rila peaks.

Kivonat

A montán fenyveseket több fenyőfaj - az Abies borisii-regis, a Picea abies, a Pinus sylvestris és a Pinus peuce alkotja.

A Balkán-félsziget, így Bulgária hegyvidéki területei egyike a télálló szukkulens kövirózsák géncentrumainak. Bulgária legmagasabb hegyvidéki területe a Rila-hegység masszívuma, amely kristályos variszkuszi korú kőzetekből felépülő röghegység. Bár a hegységben több mint 200, kisebb-nagyobb tó ismert, legnevezetesebb mégis az a hét, melyről a Rilai Hét Tó Nemzeti Park kapta a nevét. 2000–2100 m tszf. magasságban, a törmeléklejtőkön felfelé haladva, a kibukkanó sziklafelszínek mellett találkoztam a Jovibarba heuffelii első egyedeivel. Nagyjából 2150 m tszf. magasságban egy kapitális méretű J. heuffelii telepre lettem figyelmes. A hatalmas, több mint harminc rozettából álló telep majd’ fél focilabdányi méretű volt. A J. heuffelii-k társaságában a Sedum stefco telepeit figyeltem meg. A Lóhere- és Iker-tavak mellett néhány megjelenésében kissé eltérő, magányos kövirózsa-rozettára lettem figyelmes. Bár sem virágzó növényt, sem nagyobb telepet nem sikerült felfedeznem, vegetatív morfológiájuk alapján a rozettákat a Sempervivum erythreum faj egyedeivel tudtam azonosítani. A Szem-tó magasságában egy, a kövirózsákra megjelenésében megtévesztően hasonló növényfajt, a Saxifraga sancta telepeit figyeltem meg. Nagyjából 2550 m tszf. magasságban a köd már sűrűvé vált, így nem folytattam az utamat a Rila gerince felé.

Címkék