A földigiliszta a talajban lévő szerves anyagokkal táplálkozik, amelyet az útjába eső talajjal együtt nyel el. A bélcsatornájában a szerves és szervetlen anyagok bekeverednek. Miután a bélcsatornából a tápanyagok felszívódnak, a lenyelt talajt ürülékként a föld felszínére üríti. A földigilisztának jelentős szerepe van a talaj termékenysége szempontjából, mivel járataival lazítja a talajt, ami könnyíti a víz és a levegő behatolását a gyökerekhez, valamint a gyökerek eljutását a vízben gazdagabb, mélyebb rétegekbe. Ezen kívül a mélyebb rétegekből a talajt a felszínre hozza, szerves anyag tartalmát növelve megnemesíti azt. Az ürülékben ötször annyi nitrát, kétszer annyi vízben oldható foszfor, tizenegyszer annyi oldható kálium, kétszer annyi magnézium és nyomelem található, mint a környező talajban. Ezek az elemek feltétlenül szükségesek a növények normális fejlődéséhez. Érdekes módon, a földigiliszta csak azokat az anyagokat és mikroorganizmusokat nem használja el, amelyekre a növényeknek szükségük van. Azokon a területeken, ahol a talajból a vegyszeres növényvédelem a gilisztákat kipusztította, megpróbálják azokat újra telepíteni. Ha a talajban nincs elég korhadó növényi anyag, a földigiliszták friss növényi részeket húznak be járataikba, amelyek ott elkorhadnak és táplálékul szolgálnak. A giliszták általában ártalmatlanok, de ha egy adott cserépben túl sokan vannak, ártalmassá válhatnak, mivel kénytelenek a növény vékony gyökereivel is táplálkozni. Láttam egyszer egy cserépben tartott Zygocactus-t, amely egy ideig szépen növekedett és virágzott, de egy idő után kezdett tönk-remenni. Amikor a cserépből kivették, majdnem teljes egészében hiányzott a gyökere, a föld pedig tele volt gilisztával. A kertbe kitett cserépbe a giliszta könnyen bejuthat a cserép aljáén lévő, a fölösleges vizet kieresztő nyíláson. A giliszták elpusztulnak, ha kiszáradnak. Tudományos kutatások kimutatták, hogy egy földigiliszta bélcsatornáján évente 0,15 liter föld halad keresztül. Ennek alapján, ha egy 10 × 10 × 10 cm-es cseré földjébe egyetlen földigiliszta bekerül, akkor elméletileg két év után kénytelen lesz táplálékul a növény gyökereit is felhasználni életben maradása érdekében. A számítás alapja, hogy az 1 literes cserép tartalmának 20%-a gyökér, 20%-a nagyobb méretű kavics és csak a maradék 60% a föld, amelyet a giliszta, táplálékszerzés céljából négy év alatt teljes mennyiségben átdolgoz. Ha figyelembe vesszük azt, hogy a kaktuszok földjének csak 1/3-ad része a humifikálódott szerves anyag, akkor a giliszta a cserép egész tartalmát két év alatt átdolgozza.