Irodalom

Graham Charles: Gymnocalycium in Habitat and Culture: Hiánypótló művet tart a kezében az az olvasó, aki beszerezte Graham Charles 2009-ben kiadott kézikönyvét. Hiánypótló, mert egy Gymnocalycium gyűjtő számára olyan információkat tartalmaz, melyek a közelmúltban megjelent kaktuszos könyvekből érthetetlen módon kimaradtak.

Charles a nemzetség fajait a Shütz-féle - a magvak alaktanán alapuló - rendszer alapján állította össze. Emlékeztetőül az öt alnemzetség: a Macrosemineum, a Gymnocalycium (a régebbi elnevezés Ovatisemineum), a Microsemineum, a Trichomosemineum és a Muscosemineum. Az alnemzetségeken belül ABC sorrendben közli a fajokat, mely arra utal, hogy nem szándékozik az alnemzetségen belül fejlődéstörténeti rangsort felállítani. A nemzetség növényeit magvaik alapján egy kb. 20-szoros nagyítású kézinagyítóval is el lehet különíteni. Ehhez igen jó segítséget ad a szerző az alnemzetségekhez írt rövid jellemzéssel és a kisméretű, de rendkívül jó minőségű fekete-fehér magfotókkal. A több, mint 600 fotóval és a sok fajnál térképpel illusztrált leírások érdekessége, és ami miatt ez a kézikönyv igen hasznos - szerintem nélkülözhetetlen - a Gymnocalycium gyűjtők számára, hogy a szinonimnak tekintett taxonok első leírásai is szerepelnek, amely eddig csak az osztrák Gymnocalycium újságban jelent meg (jellegét tekintve sokszor szétszórva), de itt jelenik meg egy összeállítás formájában. A bő képanyag további meglepetést okozott nekem, melyet még máshol nem láttam és követendőnek tartok. Például a G. fleischerianum taxont a G. paraguayense szinonimájának tekinti. Ebben az esetben a képaláírás így néz ki: G. paraguayense (fleischerianum). És ugyanígy van jelölve a változatnév is. Tehát a szinonim nevet nem veti el, hanem nagyon helyesen jelöli azt. Véleményem szerint teszi mindezt azért, mert a szinonim nevek többsége külön populációk és ezek a populációk vélhetőleg a természetben nem cserélnek géneket, míg a kultúrában ez nem akadály, így botanikailag értéktelen lesz az utódpopuláció. E megjelölés kapcsán megszületett a gyakori névtáblacsere elkerüléséhez a megoldás.

 Gymnocalycium: Az 1988 júniusában indult osztrák szaklap egyik fő jellegzetessége a folyamatos megjelenés. Az első leírások mellett az archív anyagok közlésére is nagy gondot fordítanak. Az igen gazdag irodalmi háttér mellett jelentős terepkutatói és azt feldolgozó kutatómunka áll. Gazdag képanyagú tanulmányokkal segítik a Gymnocalycium gyűjtők munkáját, mely nem egyszer archív fotókkal is kiegészül. Megjelenik évente 4 alkalommal, alkalmakként 14-18 A/4-es oldalon. Olykor 5. kiadás is van egy évben, mely valamilyen különlegességet tartalmaz. Ilyen volt egy alkalommal a nemzetség fajainak pollenfotója és rövid jellemzése. Előfizetési díj egy évre: 30 €.

Szerkesztők: Helmut Amerhauser és Franz Berger

Megrendelhető: