Az egyesület

1.§  (1) Az egyesület neve:  Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete (rövidítve: MKOE).

(2) Székhelye:  Érd, 2030. Hernád u. 15. (Libnárné Herczeg Ilona lakcímén).

(3) Az egyesület alapításának éve: 1971.

(4) Hivatalos nyelve: Magyar.

(5) Pecsétje és jelvénye: Az egyesület neve és székhelye köriratban, középen stilizált kaktusz.

(6) Jogállása: a) Az MKOE országos közhasznú egyesület, működése kiterjed a Magyar Köztársaság egész területére.

                     b) Az MKOE az egyesületekről szóló 1989. évi II. törvény, valamint az 1997. évi CLVI. törvény által szabályozott közhasznú egyesület, önáll jogi személy.

 

Az egyesület célja

2.§ A közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 26.§ c. pontjában meghatározott közhasznú tevékenységekből az egyesület az alább felsorolt célokat tűzte ki:

(1) Az 1997. évi CLVI. törvény 26.§ c. pontja szerinti 3. alpont, a tudományos tevékenység, kutatás keretén belül:

szakirodalom gyűjtése és a szakirodalmi hagyatékok megőrzése. Kutató, megfigyelő tevékenység folytatása a pozsgás növények szaporítási, nevelési, tartási ismereteinek érdekében. Az egyesület céljait tudományos módszerekkel, de közérthető módon igyekszik megvalósítani. A nemzetközi kapcsolatok fenntartása és bővítése.

(2) Az 1997. évi CLVI. törvény 26.§ c. pontja szerinti 4. alpont, a nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés keretén belül:

a pozsgás (szukkulens) növények gyűjtési és termesztési tevékenységének előmozdítása, népszerűsítése, ismeretterjesztése, oktatása és támogatása. A magyarországi gyűjtemények minőségi és mennyiségi gyarapítása, a gyűjtők szervezett formában való összefogása és ismereteinek bővítése.

(3) Az 1997. évi CLVI. törvény 26.§ c. pontja szerinti 8. alpont, a természetvédelem keretén belül:

a pozsgásnövények természetvédelme, a veszélyeztetett fajok védelme, magról nevelése, szaporítása, a kipusztulás megakadályozása érdekében, a Washingtoni Egyezmény betartatásával.

(4) Az 1997. évi CLVI. törvény 26.§ c. pontja szerinti 9. alpont, a környezetvédelem keretén belül:

tevékenységét mindenkor a környezetvédelem követelményeivel összhangban végzi.

(5) Az egyesület politikai tevékenységet nem folytat, pártoktól független és azoktól támogatást nem kap, illetőleg részükre támogatást nem nyújt, országgyűlési, megyei illetve helyi képviselőjelöltet nem állított és nem támogatott, s a jövőben sem állít, illetve nem támogat.

 

Az egyesület tevékenysége

3.§ Kitűzött céljai érdekében az egyesület az alábbi tevékenységeket fejti ki:

a)        a kaktuszok és egyéb pozsgás növények kedvelői részére a szervezett egyesületi élet kereteinek és az abból fakadó lehetőségeknek elősegítése és biztosítása;

b)       szakfolyóirat, illetve szakmai tájékoztató kiadványok szerkesztése és kiadásai;

c)        kapcsolatok létesítése külföldi társaságokkal és szakkörökkel, folyóiratcsere, cikkek átvétele, előadók felkérése stb. céljából;

d)        a kaktuszok és egyéb pozsgás növények nevelésével és tartásával kapcsolatos ismeretek terjesztésére klubnapok szervezése;

e)        magbeszerző-, magcsere- és növénycsere-akciók szervezése;

f)        szakkönyvtár fenntartása;

g)        kiállítások, szakmai előadások, valamint ismert gyűjtemények csoportos látogatásának szervezése;

h)       előadások tartása és cikkek közzététele a tömegkommunikációs csatornákon keresztül;

i)         természetvédelem propagálása, a védett fajok eredeti élőhelyéről való összeszedésének megakadályozása, a pozsgások nemzetközi védelmi egyezményei (pl. Washingtoni egyezmény) betartásának folyamatos népszerűsítése illetve erejéhez mérten betartatása;

j)         az egyesület közhasznú tevékenységet folytat és nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból.

k)       a közhasznú tevékenység keretében az egyesület által kiadott Közleményekben és az Interneten működtetett honlapján bárki által elérhető módon nyilvánosságot biztosít a Közgyűlés és az elnökség döntéseinek az érintettekkel való közlésére, illetve működésének, szolgáltatásai igénybevétele módjának és beszámolói közléseinek.

l)      Az egyesület főtitkára köteles a Közgyűlés és az Elnökség által hozott olyan határozatokat, amelyek bármely tagra vonatkozóan jogokat és kötelezettségeket állapítanak meg, illetve harmadik személyt (beleértve a hatóságokat is) érinthetnek, a döntés meghozatalától számított 8 (nyolc) napon belül, írásban, postai küldeményként feladva az érintettnek is megküldeni.

 

Az egyesületi tagság és a tagsági viszony keletkezése

4.§ Az egyesületnek a) rendes, b) pártoló és c) tiszteletbeli tagjai lehetnek.

5.§ (1) Az egyesület rendes tagja lehet minden magyar és külföldi állampolgár, illetve jogi személy, ha a közügyektől nincsen eltiltva, részt kíván venni az egyesület tevékenységében és hozzájárul az egyesület céljainak megvalósításához, az Alapszabályban foglaltakat magára nézve kötelezőnek ismeri el, valamint kifizeti a megállapított tagsági díjat.

(2) Kiskorú személy, ha 10 életévét meghaladta, a szülő vagy törvényes gyám beleegyezésével lehet az egyesület tagja.

(3) A rendes tagsági viszony belépési nyilatkozat benyújtásával, az egyszeri belépési díj és a tagsági díj befizetésével, illetőleg a tagsági igazolvány kiadásával jön létre.

(4) A tagságot az évenkénti tagdíj-befizetéssel kell megújítani.

6.§ Pártoló taggá választható – az elnökséghez beadott önkéntes írásbeli jelentkezés alapján – az a magyar vagy külföldi állampolgár vagy jogi személy, aki a megállapított tagsági díjnál jelentősen magasabb pénzadománnyal vagy jelentős és rendszeres növény- illetve magadománnyal, valamint az, aki egyéb nem pénzbeli támogatással járul hozzá az egyesület céljainak megvalósításához.

7.§ (1) Tiszteletbeli tag lehet olyan magyar vagy külföldi állampolgár, aki az egyesület tevékenységében kiemelkedő módon vesz részt, vagy a pozsgás növényekre vonatkozó tudományos kutatásban kimagasló eredményeket ért el.

(2) Tiszteletbeli elnök lehet az egyesület tevékenységében kiemelkedő érdemeket szerzett azon tisztségviselő, akit a Közgyűlés korábban elnöknek választott, de elnöki tevékenységét már nem gyakorolja.

(3) A tiszteletbeli tag ill. elnök megválasztását az elnökség javaslata alapján a Közgyűlés határozhatja el egyszerű szótöbbséggel.

(4) A pártoló és tiszteletbeli tagokat ill. elnökö(ke)t az elnökség tájékoztatja az egyesület életéről, véleményezhetik az egyesület munkáját, szavazati joggal azonban nem rendelkeznek és nem választhatók az egyesület tisztségeire és testületeibe.

(5) A tiszteletbeli tag ill. elnök számára a tagsági díj fizetése nem kötelező.

 

A tagok jogai és kötelességei

8.§ (1) Minden tag jogosult az egyesület tevékenységében és rendezvényein részt venni, azaz

- ingyenesen használhatják az egyesület könyvtárát,

- ingyenesen kapják az egyesület által általában kéthavonta kiadott tájékoztatót, a Közleményeket, amely rendszeres tájékoztatást ad a közhasznú egyesület működéséről, szolgáltatásai igénybevételének módjáról és beszámolói közléseiről,

- ingyenes szaktanácsot kérhetnek minden pozsgásnövény-termesztéssel kapcsolatos kérdésben,

- részt vehetnek az egyesület által szervezett térítéses magakciókban, mag- vagy növénycserékben,

- ingyenesen látogathatják, a kiállítások kivételével, az egyesület rendezvényeit,

- valamint részt vehet az egyesület által szervezett térítéses programokon.

(2) Minden rendes tag választási, választhatósági és szavazási joggal rendelkezik.

(3) Kiskorú tagok képviseleti joggal járó tisztségre nem választhatók.

(4) Az egyesület valamennyi tagja köteles az egyesület céljainak megvalósítását aktív közreműködéssel elősegíteni, az egyesület tagjaihoz méltó magatartást tanúsítani, az Alapszabályban foglaltaknak és a Közgyűlés, illetve az elnökség döntéseinek megfelelően tevékenykedni.

(5) A rendes tagok kötelesek – a 7.§ (5) pontjában meghatározott kivétellel – az egyszeri belépési díjat és az évi tagsági díjat befizetni. Ezek mindenkori összegét a Közgyűlés állapítja meg. Az éves tagsági díjat a tárgyévet megelőző év dec. 15-ig kell befizetni.

(6) Az egyesület valamely szervezetének törvénysértő határozatát bármely tag – a tudomására jutástól számított 30 napon belül – a bíróság előtt megtámadhatja.

 

A tagság megszűnése

9.§ (1) A tagság megszűnik a tag a) halálával, b) kiválásával, c) törlésével és d) kizárásával.

(2) Bármely tagnak írásban kell eljuttatnia a kiválási szándékát az egyesület elnökségéhez. A kiválási szándékot az elnökség soron következő ülésén jelentik be és a tagság ekkor szűnik meg.

(3) Törölni kell azt a tagot, aki a tagsági díját az esedékesség lejártától, – azaz az előző év december 15-étől –, számított 30 napon belül és az ezt követő - 8 napon belüli - írásbeli felszólítás kézhezvételétől számított 45 napon belül sem fizette meg. A törlésről az elnökség jogosult határozni.

(4) Kizárással az veszíti el a tagságát, akit az egyesület Fegyelmi Bizottsága fegyelmi vizsgálat lefolytatása után, jogerős határozattal az egyesület tagjai sorából – fegyelmi büntetésként – kizárt.

(5) A kizárást vagy törlést elrendelő határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül az érintett tag panasszal élhet. Az írásos panaszt az elnökséghez kell eljuttatni. A panaszt az elnökség soron következő ülésén tárgyalja meg és bírálja el. Ha az itt született határozatot a kizárt ill. törölt tag ismételten megpanaszolja, azt a soron következő Közgyűlés napirendjére kell tűzni. A Közgyűlés határozata ellen a Fővárosi Bírósághoz lehet fordulni.

(6) A tagsági viszony bármilyen címen történő megszűnése esetén a tagdíj-fizetési kötelezettség is megszűnik, de a már befizetett tagdíjakat és egyéb díjakat visszakövetelni nem lehet.

 

Az egyesület szervezete

10.§ Az egyesület szervezetei a következők: a) a Közgyűlés, b) az Elnökség, c) az Ellenőrző Bizottság, d) a Fegyelmi Bizottság és e) a helyi csoportok.

 

A Közgyűlés

11.§ (1) Az egyesület legfőbb szervezete a Közgyűlés, amely – mint az egyesület tagságának összessége – az egyesületet érintő minden kérdésben dönthet.

(2) A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a) az általa választott szervezetek beszámolójának megtárgyalása és jóváhagyása,

b) az Elnökség által előterjesztett közhasznúsági éves beszámolót és közhasznúsági jelentést megvitatni és szavazással 2/3-os szótöbbséggel jóváhagyni,

c) az egyesület szervezetének módosítása,

d) a Közgyűlés elnökének, az Elnökség, – a helyi csoportok titkárai kivételével -, valamint az Ellenőrző- és Fegyelmi Bizottság tagjainak, illetve a közgyűlési jegyzőkönyv hitelesítőinek megválasztása,

e) tisztújító Közgyűlésre a Jelölő- és Szavazatszedő Bizottságok tagjainak megválasztása;

f) helyi csoportok megalakulásának jóváhagyása;

g) a belépési és tagsági díjak módosítása;

h) az egyesületi szervezetek határozatai elleni panaszok felülvizsgálata;

i) a tiszteletbeli tag (elnök) tagsági viszonyával kapcsolatos ügyek;

j) az Anisits János emlékérem átadása;

k) az Alapszabály és a Szervezeti, Működési és Ügyrendi Szabályzat (továbbiakban Szervezeti Szabályzat) jóváhagyása és módosítása;

l) más egyesülettel való egyesülés vagy az egyesület feloszlásának kimondása;

m) minden egyéb ügy, amelyet valamely jogszabály rendelkezése a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.

(3) A Közgyűlés az egyesület valamennyi általa választott szervezete fölé van rendelve és ezek tevékenységükért a Közgyűlésnek tartoznak felelősséggel.

(4) A Közgyűlés nyilvános, azon az egyesület valamennyi tagja részt vehet, de csak a rendes tagok választhatnak és szavazhatnak. Minden tag egy szavazattal rendelkezik. A szavazati jog nem átruházható.

(5) Közgyűlést kell tartani minden naptári évben legalább egyszer. Az összehívásról az elnök gondoskodik.

(6) A Közgyűlést össze kell hívni akkor is, ha

a) azt a Fővárosi Bíróság elrendeli, ha

b) azt a tagok egyharmada – az ok és a cél megjelölésével – kívánja, valamint ha

c) az elnökség rendkívüli esemény miatt szükségesnek ítéli.

(7) A Közgyűlés előkészítése, megszervezése és összehívása az Elnökség feladata. A napirendet a Közgyűlés kitűzött időpontja előtt legalább 15 nappal meg kell küldeni valamennyi egyesületi tagnak. Az összehívás módját az elnökség állapítja meg.

(8) A (7) bekezdésnek megfelelően összehívott Közgyűlés a szavazati joggal rendelkező tagok 50%-a + 1 fő megjelenése esetén határozatképes.

(9) Ha határozatképesség hiánya miatt a Közgyűlést el kell halasztani, a másodszorra összehívott Közgyűlés az eredeti napirendbe felvett kérdésekben a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. A határozatképtelenség miatt elhalasztott Közgyűlést 30 napon belül – a távolmaradás következményeire való figyelmeztetéssel –, össze kell hívni.

(10) A Közgyűlést a megjelent és szavazati joggal rendelkező tagok által választott levezető elnök vezeti.

(11) A Közgyűlés az egyes ügyekben általában nyílt szavazással hozza meg döntéseit, de az egyesületi tisztségviselők megválasztása titkos szavazással történik. A jelenlévő szavazásra jogosult tagok többségének kívánságára titkos szavazással kell a határozatokat meghozni. Minden esetben külön kell szavazni az éves közhasznúsági beszámoló kétharmados szótöbbséggel történő jóváhagyásáról.

(12) A Közgyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza, azokat az eseteket kivéve, amelyeknél az Alapszabály másként rendelkezik. Szavazategyenlőség esetén a Közgyűlés elnökének szavazata dönt.

(13) a) A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a Közgyűlés által megválasztott két egyesületi tag hitelesít.

b) A szervezet működésével kapcsolatos iratokat bárki megtekintheti az egyesület székhelyén.

(14) A Közgyűlés döntéseiről és határozatairól szóló tájékoztatást a 3. illetve 8.§-ban említett Közleményekben kell rendszeresen nyilvánosságra hozni.

 

Az Elnökség

12.§ (1) Az Elnökség három éves időtartamra megválasztott 10 (tíz) tagból álló testület.

(2) Az Elnökség összetétele a következő:

a) az Elnök,

b) a Főtitkár,

c) a Tudományos vezető,

d) a Gazdasági vezető,

e) a szakmai folyóirat Főszerkesztője,

f) a Szervezési vezető

g) a Budapesti Helyi Csoport titkára

h) a Székesfehérvári Helyi Csoport titkára

i) a Győri Helyi Csoport titkára és

j) a Zalaegerszegi Helyi Csoport titkára.

(3) Az egyesület képviseletét a (2) pontban felsoroltak közül az elnök, a főtitkár, a tudományos vezető, a gazdasági vezető, a főszerkesztő valamint a szervezési vezető láthatják el, a mindenkori igényeknek megfelelően, akiket erre a Közgyűlés határozatilag kijelöl.

(4) Az egyesület bankszámlájáról pénz felvételét, átutalását csak a (3) pontban felsoroltak közül két,  képviseleti joggal felruházott tisztségviselő aláírásával lehet eszközölni.

(5) Az Elnökség a Közgyűlés általános hatáskörű végrehajtó szervezete, amelynek feladata a közgyűlés határozatok és szabályzatok feladatinak és előírásainak végrehajtása, a két Közgyűlés közötti időszakban az egyesületi munka folyamatosságának biztosítása.

(6) Az Elnökség tagjait – a helyi csoportok titkárai kivételével – a Közgyűlés választja titkos szavazással. Vezető tisztségviselő ill. ennek jelölt személy köteles tájékoztatást adni, hogy vezető tisztséget más közhasznú szervezetnél is betölt-e.

(7) Az Elnökség jogosult az egyesület működését szolgáló bizonyos feladatok ellátására (pl. könyvtáros, pénztáros, magfelelős, jogtanácsos stb.) munkatársakat megbízni, illetve indokolt esetekben bizottságokat (pl. szerkesztő, kiállítási, szakmai stb.) létrehozni.

(8) Az elnökségi ülés akkor határozatképes, ha az elnökségi tagok 50%-a +1 fő jelen van.

(9) Az Elnökség kollektív tevékenységét elnökségi üléseken fejti ki, döntéseit határozatok formájában hozza meg, nyílt szavazás útján. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

(10) Az elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b) pont), élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján

a)        kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

b)        bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az Alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.

(11) Elnökségi ülést évente legalább kétszer kell tartani. Az elnökségi ülést össze kell hívni, ha azt az ok és cél megjelölésével az Elnökségnek legalább három tagja kívánja.

(12) Az elnökségi ülést a Közgyűlést követően 2 hónapon belül össze kell hívni.

(13) Az elnökségi ülésnek napirendjét esetenként az elnök és a főtitkár állapítja meg, az előző ülés határozatai, a soron lévő feladatok és a beérkezett javaslatok alapján. Az ülésre szóló meghívókat a napirend közlésével, az ülést megelőzően legalább nyolc nappal kell az Elnökség tagjainak megküldeni.

(14) A napirendtől függően az elnök az ülésre bárkit meghívhat. Az Ellenőrző Bizottság elnökét az elnökségi ülésekről minden esetben értesíteni kell.

(15) Az elnökségi ülések nyilvánosak. Az elnökségi ülésen az Elnökség tagjai szavazati joggal, míg az esetleges meghívottak vagy érdeklődők tanácskozási joggal vesznek részt.

(16) Az ülésekről emlékeztetőt kell felvenni, amelyet két elnökségi tag hitelesít.

(17) Az Elnökség tagjainak megbízatása annak lejártával [12.§ (1)] automatikusan megszűnik. Megszűnik továbbá: a) elhalálozás, b) lemondás vagy c) a Közgyűlés által történő visszahívás folytán.

(18) A tisztségviselők lemondásának elfogadása az Elnökség feladatkörébe tartozik.

(19) Az Elnökség tagjai feladataikat társadalmi megbízásként látják el.

(20) Az elnökség elkészíti az éves költségvetési tervet, munkatervet, beszámolót és közhasznúsági jelentést. A közhasznúsági jelentés tartalmazza:

a)        a számviteli beszámolót,

b)        a költségvetési támogatás felhasználását,

c)        a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást,

d)        a cél szerinti juttatások kimutatását,

e)        kimutatást az egyesület vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékéről, ill. összegéről, valamint

f)        a közhasznú tevékenységről szóló beszámolót.

A közhasznúsági jelentés elfogadása a legfőbb szerv (Közgyűlés) kizárólagos hatásköre. A közhasznúsági jelentésbe bárki betekinthet, illetőleg saját költségére másolatot készíthet.

(21) Az egyesület közgyűlési, illetve elnökségi határozatairól, az ülésekről jegyzőkönyvet, illetve emlékeztetőt kell felvenni, amely a határozatokat is tartalmazza. Folyamatos nyilvántartást kell vezetni, amelyből a döntések tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye) megállapítható, amelybe az egyesület székhelyén bárki betekinthet vagy saját költségén másolatot kérhet.

(22) Az elnökség döntéseit az egyesületi Közleményekben is közzé teszi, hozza nyilvánosságra.

(23) Az Elnökség választja meg az Anisits János emlékéremmel kitüntetésre szánt személyt.

 

Az elnökség tagjainak tevékenységi és hatásköre

13.§ (1)Az Elnökség tagjainak felelősségét, feladatait és hatáskörét - részletesen - az egyesület Szervezeti Szabályzata tartalmazza.

(2) Az egyesület alkalmazottai fölött a munkáltatói jogokat az elnök gyakorolja.

 

A helyi csoportok

14.§ (1) Az egyesületi tevékenység helyi csoportokba tömörülve is kifejthető. E helyi csoportok olyan területi elven szervezett egységek, amelyek egy adott körzet egyesületi tagjait tömörítik. Feladatuk az országos egyesület tagságának szétszórtsága következtében, egy, a lehetőségek által adott kisebb közösségben az egyesület céljai megvalósítása érdekében az egyesületi tevékenységet előmozdítani és szervezni.

(2) Helyi csoport megalakítását legalább 10 fő, szavazati joggal rendelkező egyesületi rendes tag kezdeményezheti. Új csoport megalakítását, az Elnökség előterjesztése alapján, a Közgyűlés hagyja jóvá. A zavartalan működés érdekében az Elnökség – ideiglenes jelleggel, a Közgyűlés jóváhagyásáig – hozzájárulhat új helyi csoport teljes jogú működéséhez. Helyi csoport alakítását a Közgyűlés is elhatározhatja.

(3) A helyi csoport nem önálló jogi személy. Tagjai egyesületi tagsági jogukkal élve közvetlenül vesznek részt az egyesület Közgyűlésén.

(4) a) A helyi csoport kollektív szervezete a taggyűlés, amelyen valamennyi tagja részt vehet.

b) A taggyűlést a helyi csoport titkára hívja össze évenként legalább egy alkalommal.

c) A taggyűlést akkor is össze kell hívni, ha azt az Elnökség vagy az Ellenőrző Bizottság elnöke elrendeli, illetve ha azt a tagok egyharmada – az ok és cél megjelölésével – kéri.

d) A taggyűlés határozatképességét, esetleges ismételt összehívását illetően a Közgyűlésre vonatkozó előírások érvényesek (11.§. 6., 8., és 9. pont).

e) A taggyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza.

f) A taggyűlésen elhangzottakról – különös tekintettel a határozatokra – jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a titkár és a jegyzőkönyv vezetője hitelesít. A jegyzőkönyv egy példányát az egyesület Elnökségének meg kell küldeni.

(5) A helyi csoport taggyűlése választja meg a csoport titkárát és más munkatársait.

(6) A helyi csoport titkárát a taggyűlés három évre választja. A titkár az egyesület elnökén túlmenően a helyi csoport taggyűlésének is felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel tartozik. A titkár azonnal és írásos jelentést köteles tenni, amennyiben a csoport létszáma 10 fő alá csökken és emiatt jogilag a helyi csoport státusz megszűnt. Újbóli megalakulást e § /2./ pontja szerint kell végrehajtani.

 

Az Ellenőrző Bizottság

15.§ (1) Az Ellenőrző Bizottság a Közgyűlés által három év időtartamra megválasztott 3 (három) tagú bizottság, amelynek feladata az egyesület működésének és vagyonkezelésének ellenőrzése. Összetétele elnökből és két tagból áll. A Bizottság tevékenységéért a Közgyűlésnek tartozik felelősséggel.

(2) Megbízatása kiterjed az egyesület működésével kapcsolatos valamennyi ügy vizsgálatára, különös tekintettel az egyesületi Alapszabály betartásának, költségvetésének és a közgyűlési határozatok végrehajtásának, a tisztségviselők, munkatársak és alkalmazottak tevékenységének, a pénz- és vagyonkezelés, a bizonylati fegyelem betartásának vizsgálatára.

(3) Az Ellenőrző Bizottságnak évente min. 2 alkalommal vizsgálatot kell folytatni munkaterv betartásával, amit a Közgyűlést követő első elnökségi ülésen tájékoztató jelleggel be kell nyújtani. Minden Közgyűlés előtt köteles vizsgálatot tartani és arról a Közgyűlésnek jelentést tenni. Az Ellenőrző Bizottság nem függ az Elnökségtől, kért munkatervét nem az Elnökség, hanem a Közgyűlés veheti tudomásul.

(4) Az Ellenőrző Bizottság a vizsgálatairól jegyzőkönyvet köteles készíteni, amelyet a vizsgálatban részt vett valamennyi bizottsági tag aláírásával hitelesít.

(5) Vizsgálatai eredményéről az Ellenőrző Bizottság elnöke írásban köteles az Elnökséget tájékoztatni. Ha a vizsgálat jogszabályt, Alapszabályt, vagy az egyesület érdekeit sértő tevékenységet állapított meg, jogosult meggyőződni az Elnökség által tett intézkedések kiadásáról.

(6) Az Ellenőrző Bizottság feladatkörét, felelősségét és hatáskörét részletesen a Szervezeti Szabályzat tartalmazza.

(7) Nem lehet az Ellenőrző Bizottság elnöke vagy tagja az a személy, aki

 

a)        az Elnökség elnöke vagy tagja,

b)        a közhasznú egyesülettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,

c)        a közhasznú egyesület cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az Alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatást –, illetve

d)        az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.

(8) Az Ellenőrző Bizottság azonos a felügyelő szervezettel, így külön szervezet nem alakítható.

                                                                                                             

 

Fegyelmi Bizottság

16.§ (1) A Fegyelmi Bizottság a Közgyűlés által megválasztott 3 (három) tagú bizottság, amelynek elnökét és két tagját a Közgyűlés választja három évre. Tevékenységéért kizárólag a Közgyűlésnek tartozik felelősséggel.

(2) Feladata a 8.§ (4) pontjában foglalt magatartási normák megsértésének (fegyelmi vétségek) vizsgálata.

(3) Megbízatása kiterjed az egyesület teljes tagságára.

(4) Fegyelmi vétség vizsgálatát a Közgyűlés, a helyi csoportok taggyűlése és az Elnökség tagjai kezdeményezhetik.

(5) Fegyelmi eljárásra okot adó magatartást tanúsít, fegyelmi vétséget követ el az a személy

      ( egyesületi tag), aki az Alapszabályban foglaltaknak és a Közgyűlés, illetve az Elnökség döntéseinek nem megfelelően cselekszik. A Fegyelmi Bizottság összehívását az elnök illetve a főtitkár írásban kezdeményezheti. 

(6) A bizottság határozatai ellen a Közgyűléshez intézett panasszal lehet élni. A Közgyűlés határozata ellen a Fővárosi Bírósághoz lehet fordulni.

(7) A Fegyelmi Bizottság illetékességét, hatáskörét, valamint a fegyelmi eljárás részletes szabályait az egyesület Szervezeti Szabályzata tartalmazza.

 

Az egyesület tisztségviselőire vonatkozó általános rendelkezések

17.§ (1) Ha a Közgyűlés által megválasztott Elnökség tagjainak száma kiválás, lemondás, elhalálozás, visszahívás, Alapszabály-módosítás vagy a Közgyűlés más határozata folytán a határozatképesség alá (50% + 1 fő) csökken, új Elnökséget kell választani.

(2) Az egyesület tisztségviselői megbízatásuk lejárta előtt is bármikor visszahívhatók, ha tevékenységüket a Közgyűlés alapszabály-ellenesnek illetve törvénysértőnek ítéli, vagy más okból velük szemben bizalmatlanságot szavaz. A visszahívás a Közgyűlés határozatával történik. Érvényességéhez kétharmados szótöbbség szükséges.

(3) A közhasznú egyesület megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú egyesület vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.

(4) A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

(4) Valamennyi választott tisztségviselőnek írásban kell nyilatkoznia arról, hogy a tisztséget elfogadja, hogy magyar állampolgár és nem áll közügyektől eltiltás hatálya alatt, valamint szövegszerűen szükséges nyilatkoznia az 1997. évi CLVI. törvény 8. és 9. §-ában foglalt összeférhetetlenségi feltételek nem állnak fenn. (Lásd az 1. és 2. számú mintanyilatkozatot.)

(5) Egyesületi tisztségviselőktől a Közgyűlés kérheti erkölcsi bizonyítvány bemutatását is.

 

Az egyesület gazdasági tevékenysége, vagyona, bevételei és kiadásai

18.§ Az egyesület vállalkozói tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve másodlagosan folytat.

19.§ (1) Az egyesület gazdasági tevékenységet járulékos jelleggel, alapszabályszerű céljainak megfelelően és a tagság érdekében, a jogszabályok és a tevékenységre vonatkozó egyéb előírások megtartásával folytathat.

(2) Az egyesület vagyonát csak ingóságok, készpénz és követelések alkothatják.

(3) Az egyesület bevételei a tagdíjak, a belépési és egyéb díjak, az adományok, a rendezvények nevezési, részvételi és belépési díjai, az alapszabályszerű működésből eredő más bevételek.

(4) Az egyesület kiadásai a szakfolyóirat és közlemények, továbbá rendkívüli kiadványok megjelentetése, az egyesületi könyvtár gyarapítása, kiállítások és más rendezvények költségei, hozzájárulás szakmai csoportos kirándulások költségeihez, kiküldetési (bel- és külföldi hivatalos utazások) költségek, ügyviteli költségek, egyéb személyi és dologi költségek, a Közgyűlés által elhatározott, illetve jóváhagyott egyéb költségek.

(5) Az egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok csak az általuk befizetett tagdíjak erejéig felelnek, saját vagyonukkal azonban nem.

(6) Az egyesület vagyonáért, az eredményes gazdálkodásért az Elnökség tagjai egyetemlegesen felelnek a Közgyűlésnek.

(7) Az egyesület elért eredményeit nem osztja fel. Azt a 3. §-ban meghatározott feladatai elérésére fordítja. Az egyesület éves bevétele jelenleg az ötmillió forintot nem haladja meg. Ezt, ill. a mindenkori jogszabályban előírt mértéket meghaladó bevétel esetén a Felügyelő Bizottság létrehozására szükséges lépéseket megteszi.

(8) Adománygyűjtés csak írásbeli meghatalmazással folytatható.

 

Az egyesület felügyelete

20.§  (1) Az egyesületet a Fővárosi Bíróság tartja nyilván.

(2) Az egyesület működése felett a felügyeletet az ügyészség gyakorolja.

(3) Az egyesület tagjai által, valamint az ügyész által indított perek a Fővárosi Bíróság hatáskörébe tartoznak.

 

Az egyesület megszűnése

21.§ (1) Az egyesület megszűnik, ha

a)        feloszlását a Közgyűlés kétharmados szótöbbséggel határozatba foglalja,

b)        más egyesülettel egyesül,

c)        Fővárosi Bíróság feloszlatja vagy

d)        megállapítja megszűnését.

(2) Az egyesület megszűnése esetén vagyona a Magyar Tudományos Akadémiára száll át - a más egyesülettel történő egyesülést kivéve -, irattárát pedig az Országos Levéltárnak kell megküldeni.

 

Hatályba léptető rendelkezések

22.§ (1) Jelen Alapszabályt a Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesületének Közgyűlése 2004.október 2-án elfogadta és ettől a naptól hatályba léptette,

(2) egyidejűleg minden korábbi Alapszabályt hatályon kívül helyezett.

 

 

Budapest, 2004. október 2.