Apró levelű, rövid szártagú a jól megbokrosodó Pereskiopsis kellermanii
Ha egy zsenge szárából dugványt csinálsz, abból ne is próbálj zellert várni

Kaktuszország szülöttje ez a kis leveles kaktuszcserje, a Pereskiopsis porteri
Száraz, félsivatagi forró szélben lengedező kis szárai körötte a nagy port veri

Jellegzetes kerek, húsos levelű és hecsedli virágú a Pereskiopsis rotundifolia
Eme kedves pozsgáslevelű kaktusztól nem alakulhat ki sohasem szundifóbia

Kétes faji státusza miatt várhat a végleges sorsára a Pfeiffera asuntapatensis
Hasonló, mint a boliviana, de a sok pici sárga és lilás virág azon tapad fenn is

Lapos, kétbordás, meredő, karéjos, tövises és meztelen a Pfeiffera boliviana
Bolíviában él, így azt sem tudja, hol van s mekkora az USA és abból Indiana

Akár az Epiphyllum olyan a kis fehér virágú, rövid tövisű Pfeiffera brevispina
Messze nem oly száraz és nem annyira szívós, mint egy szikár török dervis ina

Látszólag levélkaktusz, de apró virágú és pici bogyójú a Pfeiffera crenata
Ily hasonlóra s mégis teljesen másra a kiszámíthatatlan természet kreálta

A terepkutató felkeresi földjén, hogy milyen a fán függő Pfeiffera ianthothele
Előtte egy benzinkútnál megáll tankolni, s arra kéri a csapos indiánt, hogy tele

Volt már Lepismium és Rhipsalis a kevés bordás, karcsú Pfeiffera miyagawae
De még véletlenül sem lehet olyan zömök és leveles, mint a tönkjén ülő agavé

A pici tövisű, zigomorf, ám szép virágú, fákon élő Pfeiffera micracantha
Az, hogy sohasem virágzik nappal, nem nagy hazugság, csak szikra hanta

Ha nagy ritkán szomjazna az apró, rózsás virágú epifita Pfeiffera monacantha
Jusson eszedbe, hogy nem tudod megöntözni, mert magasan él s otthon a kanta

A pici, fehér virágú, hárombordájú, szintén epifita Pfeiffera paranganiensis
Ha elszárad, összemegy, így sosem derül ki, hogy vajon faragva milyen dísz

Vaskos Parodia-nak tűnik különleges csővirággal a Pierrebraunia bahiensis
Sokszor hallani kaktuszgyűjtőktől, mikor látnak hasonlót: Nekem van ilyen is!

Akár a nagyon koros Astrophytum ornatum, a Pierrebraunia brauniorium
Csak hát számára nem Mexikó, hanem a varázslatos Brazília a territórium

Zöld szára tetején hósüveg fehérlik, hirdetve, ez a Pilosocereus albisummus
Épp oly hivalkodó, mint a leányjátékok közt a mindent elsöprő barbikultusz

Féloldalas, fehér gyapjas szakállt növeszt idővel a karcsú Pilosocereus alensis
S igen gyakran nem csak a csúcsán teszi mindezt, megtalálható rajta odalent is

Szikár, sziklás szirteken, száraz szélben szépíti szárát a Pilosocereus arrabidae
Aki hozzá felérve altestéről az út porát tusolná, csalódnia kell – nincs arra bidé

Zöld bőre körül aranysárgán tündököl napfényben a Pilosocereus aureispinus
Tetőtől talpig sűrűn fedi pici, kurta, hegyes, egyenes tövis, amely nem szinusz

Az Espostoa nemzetséghez megtévesztésig hasonlít a Pilosocereus aurisetus
Aki helyben szeretné lerajzolni, meggyűlne a baja, mert nincs se tinta, se tus

Barna fatörzsek között, rőt avar fölött magasodik a Pilosocereus azulensis
Kékeszöld a felső része, és a járatlan azt hihetné, hogy a szára azúr lent is

A tövénél növeszti karvastagságú, kékeszöld szárait a Pilosocereus bohlei
Egy kicsit kell érte kaptatni, felérve a hegyre lehet konstatálni, itt jó lenni

Kétféle formát ölt a gyapjas üstökű, ritka bordás Pilosocereus brasiliensis
A természet különleges ékes értéke, pláne a kaktusz, ha brazil - ilyen kincs

Két alfajt tudhat magáénak a különlegesen szép Pilosocereus catingicola
Hogy minden rajongója alaposan megismerje, lehetne még sokat írni róla

Kettő és fél méteresnél nem nő magasabbra a sudár Pilosocereus collinsii
Ilyen kaktuszt vesz Mexikóban egy olasz, s mondja – miközben bólint – si

Szárszaporulatcsómóba áll össze a sárga tövisű Pilosocereus chrysacanthus
Ez persze egyáltalán nem olyan eset, mint amikor a cukor a tejbegríz alá húz

Aranysárga oszlopát, mint egy zsiráf, nyújtogatja a Pilosocereus chrysostele
Bár van hegyes tövise mindnek, és nem is kevés, de közöttük nincs rosszféle

Dússzakállas kaktusz az areoláival sűrűn benőtt Pilosocereus densiareolatus
Ha úgy érzékeli, hogy mégis ritkás, mindegyik közé még egy-egy areolát húz

Virágzás előtt oldalt hajazott, karcsú oszlopkaktusz a Pilosocereus diersianus
Oldalhajában a bimbók csak úgy gyülekeznek, kinyílva, akár a hortenzián, dús

Formás, kevésbordás a zordzöld rakétakaktusz, a Pilosocereus flavipulvinatus
Hogy éltető napfényhez jusson, mindent megtesz, ha kell, bármi rumlin átkúsz’

Igen barátságos a vékony, hajlékony tövisével a Pilosocereus flexibilispinus
Már-már olyan, mint babapopsinak a Baby Pamper, a modern textilbili stílus

Tömzsi kis virágokat sorjáztat a csúcsi bordákon a Pilosocereus floccosus
A látvány nem mindennapi és szinte lélegzetelállító, vagyis blokkolt szusz

Idősebb hajtásain zöld, a zsengéken gyér kék színű a Pilosocereus fulvilanatus
Úton e kaktuszhoz az indián kérdezi éjjel: Tűzkővel csiholni felvillanást tudsz?

A csúcson vörös bimbók jelzik, ha virágzásba kezd a Pilosocereus glaucochrous
Persze ezek a lágy, zsenge bimbók nem olyanok, mint az érett, vastag falú kókusz

Hatalmasra szétterül, pamacsokkal tűzdeli tele magát a Pilosocereus gounellei
Szépségét hangsúlyozza, ez számára hatásos gyógyszer, méghozzá gúny elleni

A Rió Jauru folyóról kapta a nevét a tengerkék bőrszínű Pilosocereus jauruensis
Az elképesztően festői színével, mindent - mint egy befolyásos nagy guru - elvisz

Hogyha Venezuelában jársz, nézd meg, hol él a sudár Pilosocereus lanuginosus
Ha nem viszed magaddal e pazar egzotikus útra, akkor lesz aztán a húgi bosszús

Mexikóban lelte meg honát a dúsan gyapjas végű Pilosocereus leucocephalus
Kitűnő eledel e ritka kaktuszokhoz vezető felfedező útra a lenyúzott cethalhús

Folyóvölgyek két oldalába, zöld lombok közé települt a Pilosocereus machrisii
De ne higgye senki, még a leglaikusabb kezdő kaktuszgyűjtő sem, hogy madridi

Brazíliában lelte meg honát a hamvas bőrű, előkelő Pilosocereus magnificus
Ahol terem, legfeljebb az óvárosi ócskapiac egyik pultján lehet kapni fikuszt

Lehet, hogy két fajtársa közti természetes hibrid egyed a Pilosocereus mollispinus
Keresték is mindkét élőhelyen, és sokszor hangzott el, hogy igazából hol is virulsz?

Sok, apró bordával cizellált, nagy furkósbot formájú a Pilosocereus multicostatus
Ilyen külsővel lehetne a bevásárló központok szimbóluma, afféle multibolt státusz

Kétméteresre bokrosodik, majd zöldes virágokat bont a Pilosocereus oligolepis
Ha beérnek a nagy bogyótermések, szára fekete foltos lesz, mert sok rigó lepi is

A hegyekbe vezet út, ahol páratlan pompáját propagálja a Pilosocereus parvus
Nem marad le senki erről, mert kinek nem jut helikopter, azt odaviszi pár busz

Ötszögletű zöldeskék vagy azúrkék hasáb a Pilosocereus pentaedrophorus
Hogy ilyen feltűnő színe van, biztosan sok a bőrében a kék tentabíró pórus

Észak-Brazíliában található az üvegmosóhoz hasonló Pilosocereus piauhyensis
Ráhúzták a flaskát, megforgatták, megtöltötték, és imígy lett a jó pia új helyen is

A hajascereuszok között igen sok bordát képez magán a Pilosocereus polygonus
Úgy gondolhatják a kevesebb bordájú fajtársak, ez a tény igencsak bóvli bónusz

Dr. Purpus lelte fel elsőnek, pedig kissé erdőszerűen nő a Pilosocereus purpusii
Óvd az arcodat, ha közéjük mész, a bökése rosszabb, mint egy borostás búr puszi

Rövid karjait ég felé mereszti a puszilni valóan szép Pilosocereus pusillibaccatus
Ily szép kaktuszt, ha már örömödben mégis megpróbálnád, puszilni bambán tudsz

Minden areolában négy középtövissel ékíti magát a Pilosocereus quadricentralis
Ahogy egyre magasabbra nő, a következő rákérdez a négyre, majd biccent az is

Nem sokat filózott ez a cereusz, Kubában kötött ki a Pilosocereus royenii
Ha látsz rajta érett édes bogyókat, ne hezitálj, hanem ízibe fölé hajolj enni

Dús, sárga tövist képez szára végén a markáns, ötbordás Pilosocereus splendidus
Nincs nagyon magasan, ezért napi egyszer kimegy hozzá a városból a benti busz

Brazíliában növeszti hatalmas szárernyőjét a pompás Pilosocereus tuberculatus
Hozzá két kilométer magas hegyre legalább tízen mentünk, vagyis húsz lábbusz

Rio de Janeiróban, Búzios mellett található a sokkarú Pilosocereus ulei
Legtöbbjük nagyon is jól látható, mert nem csak magas, hanem út menti

Hegynyi sziklatömbök közé ékelődve rögzíti magát a Pilosocereus vilaboensis
Tudta, hogy biztonságos hely, így kiemeléséhez nem is jut hozzá villafog egy is

Fajtestvéréhez képest csak mérsékeltebben terebélyes a Polaskia chende
Úgyis mondhatnánk, miután megismertük mindkettőt, hogy a kis szende

Hatalmas szárazföldi zöld-barna korall, olybá tűnik a Polaskia chichipe
Még mexikói élőhelyén is csak ritkán és nagyon kevesen láthatták kicsibe’

Évmilliókkal előzte a fejlettebb oszlopkaktuszt a Praecereus euchlorus
Kaktuszok között persze nem olyan, mint dalárdák közt a megunt kórus

Nem is olyan jellegtelen a bokorszerűen elágazó Praecereus saxicola
Mint márkás üdítőitalok között az ismert szénhidrátszegény Maxi Cola

Az oszlopkaktuszok evolúciós őse a karcsú Praecereus saxicola
Talán a kiszáradt magtokjából készül az energiamentes Maxi Cola

Decemberben, éjjel mutatja fehér lepleit a Pseudoacanthocereus brasiliensis
Áltövises oszlopkaktusz, bár töviseit nem rejti, és mi nem brazil, ilyen nincs

Venezuelában hegyesedik a jó előrelátó Pseudoacanthocereus sicariguensis
Hegyes töviseiből fakírágyat lehet készíteni, ahogy ezt egy szikár indus teszi

Mint csüggedt az orrát, úgy lógatja „leveleit” a Pseudorhipsalis acuminata
Pedig ezt a kaktuszt biztosan sohasem kínozta az ázsiai vagy a bakui nátha

Jamaicában fákon él az apró virágú, gyöngytermésű Pseudorhipsalis alata
A terméséből készülhetne náluk gyöngyárpa helyett a sörnek való maláta

Formatervezett, lila viaszgyertya virágokat lógat a Pseudorhipsalis amazonica
Persze nem olyan formájút, és sokkal, de sokkal többet is, mint a mama zoknija

Virága akár a szegfűszegé, de mégis kaktusz a Pseudorhipsalis himantoclada
Azért e szegforma virággal mégsem javítható meg egy föld alól kihantolt láda

Krémsárga virágból átlátszó, piros bogyót érlel a Pseudorhipsalis lankesteri
Ez olyan trükkös mutatvány, mint a kevés pénzből sokat csináló bankmesteri

Gyöngyökkel díszített csüngő szárak sokasága a Pseudorhipsalis ramulosa
Olyan a szár élén ülő bogyók látványa, mint kötőgépen egy sor pamut póza

Égi csillagot formál az argentin pusztákon megbúvó Pterocactus araucanus
Ha nappal is csillagot akarsz látni, keresése közben kedvesed fara után kússz

Argentin a hernyó alakú, kis szárnyas magvakat termő Pterocactus australis
Aki tudja, az gyűjti, lehet az európai, afrikai, ázsiai, amerikai vagy ausztrál is

Gyönyörű, karcsú testű, sőt, mesteri alkat a Pterocactus fischeri
Barnás rózsaszín virágját kalapja híján, a legvégső csúcsán viseli

Vedleni készülő zömök kígyóként hever a sziklák közt a Pterocactus gonjianii
Nem annyira elterjedt, hogy egy másik területre lehetne több vagonnyit szánni

Mint elszórt drazsék kopár, kőzúzalékos talajon, úgy él a Pterocactus hickenii
Ily kellemes, szép karamell színűre meg világosbarnára vajon mikor és ki keni

Kecsesen karcsú, égre meredő, hengeres finom alkat a Pterocactus megliolii
A nagy, sárga virágok nélkül is mindig jól mutat, soha nem kell megcsiszolni

Halványlilás beütéssel gyöngyfehér virágú az ujjnyi Pterocactus reticulatus
Kistáskában hazacsempészve egy darabját, ez az úgynevezett retikül státusz

Gumós jellegét őrzi latin neve, többszínű a bibéje: ez a Pterocactus tuberosus
Amelyik kaktuszgyűjtőnek még virágzik is, annak a kedve bizony tubarózsás

Hegyen fent, közelről látható a virágzó, tövispamacsos Pterocactus valentinii
Feljutunk a hegyre, és ha megszomjazunk, mondjuk, fogunk még ma lent inni

A legkisebb oszlopkaktusz vagy inkább gömb a Pygmaeocereus bieblii
Hasonló a kérdés, hogy fazék-e vagy lábas, sőt, esetleg füles a kis serbli

Törpe oszlopkaktusz, alig egy arasz magas az Pygmaeocereus bylesianus
Az érdekes kérdés tán az, ha nem a magassága, akkor mi lesz inkább húsz?

Mint ősszel a kopasz fa ágai, úgy néz ki tavasszal a Quiabentia verticillata
Azért is merem ezt a furcsa tényt ilyen határozottan állítani, mert Cili látta

Messzi távolról, ki mondaná meg, hogy kaktusz a Quiabentia zehntneri
Ezt azért még ő sem állíthatná: Szent Teréz, vagy bizalmasan Szent Teri

Egyetlen alfajjal is magányos nemzetségében a Rauhocereus riosaniensis
Ha meglátod különleges szépségét, fáradt kábulatból rögvest kijózanít ez is

Tövisszín és forma miatt fehér fésűsnek nevezett a Rebutia albipectinata
Lehetséges az, hogy az festette be sötétvörösre a lepleit, aki megkívánta?

Leírhatatlanul szép külső, spirálisan fehér pettyezett a Rebutia arenacea
Sok helyen alkalmas lenne a pompa emelésére, de nem sportaréna célra

Jellemzően rövid csövén nyitja sárga lepleit minden Rebutia breviflora
Sem a kaktusz szára, de még a koszorúban nyíló virága sem breki forma

Kis halszálkás szemölcseit alig fedve bontja lepleit a Rebutia canigueralii
A gyűjtőúton lévők kérdezik: Párizsból – Dakar helyett – ide elindul-e rali

Bolívia biofia szemre tetszetős, kurta töviscsoda, a Rebutia cardenasiana
Szinte kimeríthetetlen forma és tartalom a hatásos testőr kardfantáziának

Húsos, kis sokszemölcsös golyó, sárga virággal a csúcsán a Rebutia cintia
Ilyen különleges gombolyaggal játszik egy modern rajzfilmben a cincica

Egyre több és több virágot bont, míg koszorút formál a Rebutia cylindrica
Egyáltalán nem érdekli, vagy még használ is talán neki néhány kis intrika

Nem eltérő, nem is furcsa, talán inkább szokványos a Rebutia deminuta
Ki még nem ismerte, nem tudhatta mindezt róla, éppen ezért nem is buta

Három alfajjal képviselteti magát négy virágszínben a Rebutia einsteinii
Hogy ez mégiscsak egy faj, biztonsággal kellett valakinek meg is fejteni

Nagyobb egyetlen virága, mint maga a kaktusz, ilyen a pici Rebutia fabrisii
Hasonló, mint hajó után a nála jóval nagyobb feltornyosuló hullám, a farvizi

Rendkívül pazar szár–areola–tövis–virág harmóniát mutat a Rebutia fidana
Nem is lehet e gyönyörű csodát másképp tudomásul venni, csakis vidáman

Korábbi hét fajból összevont, egyedülállóan szép tövisű a Rebutia fiebrigii
Tövisburka épp olyan hatást kelt, mint a csikkzsebzipzár, azaz kis zsebrigli

Fehér tövisű gomolyag halmocska az óarany virágú Rebutia glomeriseta
Finom termését előszeretettel szüreteli időnként egy Montgomery-szekta

Ámulatba ejtő, csinos kis napfigurák rendezett halmaza a Rebutia heliosa
A telelőjében megszeppenve áll, egy kissé zsugorodva, ez neki a téli póza

Szőttes mintát ad a fehér areolás tövisbajszocskáival a Rebutia krugerae
Hegymenetnek cipelni a cuccot nehéz, de a legnehezebb munka a trógeré

Maradandó élmény nézni, hogy milyen gyönyörű a virágzó Rebutia mentosa
Élőhelyétől, Bolíviától messze lelhető az alig eltérő nevű Argentin Mendoza

Szépen tűri a nap perzselő hevét, nem párologtatja levét a Rebutia minuscula
Változása, míg várja az esőt, egyik napról a másikra, csak plusz-mínusz nulla

Sima úton jó autóval kényelmesen közelíthető meg a Rebutia neocumingii
De kő okozta defekt után az összes sűrített levegő jön ám az autógumin ki

Kegyetlen körülmények közt különleges külsőt kap a Rebutia neumanniana
Kit egyszer e szép kaktusz tövise ámulatba ejtett, egy életre marad a mániája

Még Sulcorebutia is volt valaha a markáns szemölcsű Rebutia oligacantha
Mikor virágzik, víz utáni vágya csak akkor szűnik, ha felette folyik a kanta

LAU mondta, mikor megtalálta, hogy kicsit fárasztó a Rebutia padcayensis:
’Ha felérsz a csúcsra, csücsülj egy padra, de pihenésre vár egy padka lent is!’

Csupasz, gyér és sűrű tövises arcát bíbor virággal ékíti a Rebutia pulchra
Oly ritkaság, hogy csak hébe-hóba kerül a kaktuszvásáron az eladói pultra

Narancsvörös virágú, fehér szeplős telepet épít magából a Rebutia pulvinosa
Nem lehet természetes és szép formája, ha gazdája étlen-szomjan túlkínozza

Argentínában bárhol meghúzza magát a picike és szerény Rebutia pygmaea
Minden nő imádja, főleg Bettina, Edina, Elida, Fatima, Júlia, Lúcia s Tímea

Sok sarjjal veszi körül magát a vörös virágú, kicsi kaktusz, a Rebutia ritteri
Virágzása szinte egész évben kitart, azért nem karácsonyi, s nem szilveszteri

Három az igazság, vallja külseje alapján a változatos Rebutia steinbachii
A neve nem komplikált, egyszerű kimondani, nem történhet semmi baki

Kacéran kihívó kárminvörös kelyheit kecsesen kelleti a Rebutia steinmannii
Termésében a sok ezer mag apró, nem nagyobb, csak alig néhány sejtmagnyi

Zöld bőr, fehér areola, vörös virág – csupa színorgia a mini Rebutia tarijensis
Szépsége páratlan, nincs hozzá hasonló, nem vetekedhet vele akármilyen dísz

Bájos bőrét bajonettel és bíborbordó bokrétával borítja a Rebutia vasqueziana
Néha inni is kér, mert szomjas, s ilyenkor jó, ha a közelben van egy kézi kanna

Lapos levélkaktusz, éjjel nyíló a kis fehér virágú Rhipsalis agudoensis
Ha éjjel látogatod, vigyél szíverősítőt, s miközben húzod a dugót, edz is

Egész Amerikában elterjedt, és még Afrikába is eljutott a Rhipsalis baccifera
Mégsem fertőzi évmilliók óta egészséges életterét semelyik ismert baci-szféra

Akkora, mint egy két-három irányba elágazó szívószál a Rhipsalis burchellii
Igaz, tán nem valami népszerű, de látványát egyik kaktuszgyűjtő sem rühelli

Egyidőben virágzik és érlel termést a lógó szálas Rhipsalis campos-portoana
Akárcsak más vesszőkaktusznak, neki sincsen semmilyen kampós bordó ága

Elképesztően különleges a kicsi oszlopszerű, négybordás Rhipsalis cereoides
Összehajló vékony ágai a rovarok számára két darabból álló sztereó híd lesz

Viaszosodik a sokízületes, tagolt vesszőkaktusz a Rhipsalis cereuscula
A körülötte heverő mindenféle dolog olyan, mint valami cerberusz kula

Lógatja, csüngeti szárát, virágját, bogyóját, vagyis önmagát a Rhipsalis clavata
Ha a monszun idején támad kedved hozzá menni, bújj egy praktikus esőkabátba

Minden egyes tagja és mindkét oldala hullámos, ez csakis a Rhipsalis crispata
De nem azért hullámos, mert megtaposta valamikor pár odatévedt komisz pata

Termésgyöngyöktől ékes a levélszerű szártagjairól ismert Rhipsalis cuneata
Korábban valamelyik gyűjtő a társától magának egy kis darabját kikunyerálta

Nudlifüzért vagy virsliszerű hajtásokat mereszt sziklák fölé a Rhipsalis dissimilis
Hisztizik mind, hisz picit mísz s dilis tíz kicsi híg gipszliszt, mit kivisz fix szifilisz

Ovális hajtásokkal különcködik az élén apró virággal tűzdelt Rhipsalis elliptica
Hogy egyébtől meg lehessen különböztetni a csöpp kis lila bogyóit, kell optika

Némelyik fajtársa Afrikába is elköltözött, de nem a Rhipsalis ewaldiana
Hogy szereted piciny virágját és ribizliszerű bogyóját, ezt bevalld Diána

Fél tucat alfajt számlál ez a túl filigrán vesszőkaktusz – a Rhipsalis floccosa
Keresztül-kasul szövik egymást a szárak, e kaktusznak ez a flikk–flakk póza

A neve nagyvirágú, de csak a nemzetségén belül illik rá a Rhipsalis grandiflora
A kultúrákban is olyan jól nevelt, hogy tekintettel van mindig, minden randizóra

Vékony szárán tövis nincs, minden virága egy biokincs, ő a Rhipsalis hoelleri
Tövis híján nem mondható, hogy a szúrása olyan, mint egy disznónak a bölléri

Vékony, nádszerű szárai végén lógatja kis fehér virágját a Rhipsalis juengeri
Nem szúr, mélyen hajló, alázatos, szolid lény, a természete már-már jó emberi

Akár a spagetti a villán, a fákról úgy csüng alá hosszan a Rhipsalis lindbergiana
Neki a csüngésben még sohasem okozott semmilyen problémát a ginzeng hiánya

Kecses kis hajtásain nudlihalmazokat képez a Rhipsalis mesembryanthemoides
Félmeztelen járva köztük, az élményem netalántán – mezem híján – démoni lesz?

Kisvirág, mondta meglelője, mikor piciny virágaival előtűnt a Rhipsalis micrantha
Ezek oly picikék voltak a szár szélein, mint a cafatokra szétszedett szalámik rántva

Híres-neves volt a fellelője, épp ezért lett a latin neve Rhipsalis neves-armondii
Minden – eddig felfedezetlen – kaktuszról bármikor ehhez hasonlót lehet álmodni

Hosszúkásan erezett, hullámos tagjait nyújtogatja szerteszét a Rhipsalis oblonga
Nem oly állagú, formájú s szívós szártagú, hogy készülhetne belőle üstdobdonga

Nyugatról fúj a szél, tudja ezt a Peruban dúsan szaporodó Rhipsalis occidentalis
Mivel sok a dombon egyhelyben legelésző szarvasmarha, néhány boci lent áll is

Ilyent ott nem látott, de mégis olívabogyót utánoz termésével a Rhipsalis olivifera
Maga sem tudja, hol van, ha véletlen rátéved az esőerdő sűrűjében a homoki vipera

Vékonyabb a szalmaszálnál a törékeny, és sok ipszilon ágú Rhipsalis ormindoi
Sajnos, idáig még nem sokan vannak a róla ódákat zengő költők és versmondói

Kettő van a fajban, mint szendvicsfelek a vajban, ez a Rhipsalis pacheco-leonis
Vagy hasonlóan, ahogy egy pár volt Yoko Ono és a Beatles-ből John Lennon is

Vastagszárú, bozótos cserjének tűnik az éltes korú, erőteljes Rhipsalis pachyptera
Olyan, mint egy cizellált facitera, amelyen még játszani is tud bármelyik paci Tera

Légiesen kecsesen csüng alá a háromélű, apró fehér virágú Rhipsalis paradoxa
Apró, fehér bogyótermése egyáltalán nem is olyan, mint a gonosz Pandora boxa

Öt bordát emel ki minden szárán az emígy is alácsüngő Rhipsalis pentaptera
Hogy élőben láthassa eme csillagbordás szép kaktuszt, hozzá el is ment a Tera

Fehér színben virágzik, mégis szép piros bogyót terem a Rhipsalis pilocarpa
Van, kinek többet és kinek kevesebbet ér egy érett bogyó, mint egy kiló árpa

A szomorúfűz lógatja úgy ívelő ágait, mint a fehér virágú Rhipsalis pulchra
Ám oly nehezen hozzáférhető, hogy ritkán kerül a kaktuszokat árusító pultra

Gránátvörös korongokat érlel a fehéres virágok után a Rhipsalis puniceodiscus
Ha valamit megtéveszteni akar, mondhatnánk így is, hogy: sunyi, de jó cirkusz

Kellemetes tapintású, kemény húsú, széles, karéjos szártagú a Rhipsalis russellii
Épp olyan élmény ez egy puha praclinak, mint éhes gyomornak a mézespuszedli

A dobónyíl szára olyan árkolt, mint a kecses lándzsaszerű szárú Rhipsalis sulcata
Erről a kaktuszról még a rosszakarója sem mondhatja, hogy összevissza szurkálta

Akár egy zöldre festett hosszú pálca, kerek szárú, ezért is a neve: Rhipsalis teres
Oly helyen él, ahol szomjoltáshoz szükséges víz végett sohasem kell tetővízeresz

Hogy ilyen is legyen, persze nem csak ezért háromszögletű a Rhipsalis trigona
És hogy csengjen, legyen itt olyan szó, amely rímel: gólya rugója, rigója, rigolya

Ráncos, redős, különös termésű a nemzetségárva Samaipaticereus corroanus
Szép nagy virágaiból, majd pedig a jellegzetes bogyóiból csúcsára koronát húz

Truncata fajtestvéréhez képest kissé másabb a Schlumbergera kautskyi
Nézi is egy orosz lány, miközben a mellette állótól kérdi: Znájes paruszki?

Tukáncsőrű, lilás bimbót fejleszt a kisgömbös Schlumbergera microsphaerica
Az érés után derül ki a megporzás eredménye, a kis magtok – a mikroszéf titka

Virágai nélkül medvetalpnak tűnik, ezért is a neve Schlumbergera opuntioides
Virágzási szezon előtt azon tanakodnak az éhes kolibrik, vajon a porció mi lesz

Rövid csövű, lila–fehér kettős színű virágot hoz a Schlumbergera orssichiana
Mivel illata alig van, nem is tűnne fel egyetlen élőlénynek sem az orrlik hiánya

Kiss Csaba
Érd 2012. 08. 23.