Bagoly (Asio otus)
Tollas arcú fülesbagoly kaktuszt keres
Melynek magassága közel tízemberes
Kaktusz őt nem vonzza, az csak „alávaló”
Hanem a rágcsáló: a „rágcsálni való”
Odvat váj vagy talál fönt a csúcs közelben
Jól álcázza magát tövisrengetegben
Nesztelenül lecsap, eljön a végóra
Az egér nem számít ily egérfogóra
Béka (Bufo viridis)
A béka szeretne kaktuszok közt élni
Tikkasztó melegben, hűs tóban henyélni
Előbb kövön sülni, majd jót evickélni
Kaktuszgyümölcsöket legyektől kímélni
A gyümölcsön a légy mancsait dörzsöli
Nem zavarja, ha a nap heve pörzsöli
A béka ugrana bekapni a legyet
Nyársalva érezné kaktusztövishegyet
Bíbortetű (Coccus cacti)
A bíbortetű a kaktusz nedvét szívja
Saját maga levét emígy pirosítja
Rá is fázik ez a vörös parazita
Festék lesz belőle, ez nem lehet vita
Rátelepszik nyomban a kaktusz bőrére
Mint a szomjas száj a csurig telt bögrére
Hiába ily ívós, nem sörös, nem boros
Noha vérvörös lesz, de még sem bíboros
Burgonyabogár (Leptinotarsa decemlineata)
A burgonyabogár kerüli a kaktuszt
Mint a rengeteg hold a gyűrűs Szaturnuszt
Pedig Colorado nincs messze Texastól
Mint hámozott krumpli a zsíros lábastól
A kaktuszok földje és a krumplimező
Közel van egymáshoz, (tudja a filmező)
Mégsem megy a bogár kaktuszzöldet enni
A tövis aljára nehéz petét tenni
Denevér (Myotis lucifugus)
A denevér mindig önmagától függne
Éjszaka repülne, nappal fejen csüngne
Élhet anyatejen, kaktusznedven, meggyen
Akár vérnarancson, ámde ne vér legyen
Ihat kaktusznektárt, kaktuszfügelevet
Bármelyik kaktuszra ultrahangot vethet
Hogyha kedve támad, tövisekre szállhat
Sikerrel landolva rajtuk fejre állhat
Dolmányos hangyász (Tamandua tetradactyla)
Dolmányos hangyász nem igényel fogászt
A fogfájás miatt sosem rebeg fohászt
A hangyák rettegik a ragacsos nyálát
Míg mások irigylik a nyelvtechnikáját
Kár, hogy a hangyákat nem kaktuszon nyalja
Kaktusz magja őket milliószám csalja
Egyetlen nyalással hangyátlaníthatna
Tövisre nyelvében hangyasav hathatna
Dongó (Bombus muscorum)
Motorként zúgó dongó, bejár sok hektárt
Olaj helyett fogyaszt kaktuszvirágnektárt
Rimszkij-Korszakov a Dongót komponálta
Mikor egy fullánk épp farba találta
Korszakov azt hitte kaktusztövisbe ült
Kínjában a téma az ajkán felcsendült
Mégsem másította meg a zenecímet
Hisz a dongó és nem a kaktusz „seggített”
Egér (Mus musculus)
Nem győzi koptatni fogait az egér
Ha rágcsálhat, neki szinte bármit megér
Lehet az kaktusz vagy annak a gyümölcse
Lényeg, hogy az időt fognyüvéssel töltse
Nem akadály erős maghéj, szúrós tövis
Csócsálja, zabálja, még hogyha böki is
Éhes gyomra korog, a foga csikorog
A kaktuszmag ropog, álkapcsa nyikorog
Fakusz (Certhia familiaris)
Görbe csőrű, karmú a formás kis fakusz
Kérgesebb törzsre vágy, mint a sima fikusz
Számára inkább egy kókusztörzs a fókusz
De megfelel szinte minden szúrós kaktusz
Lehet, hogy gyakran kaktuszokon mászna
Jó nagy tövisek közt cikázva felkúszna
Létrafokként nőne minden vaskos tövis
A kaktusz jobb lenne, mint egy sima partvis
Gébics (Lanius collurio)
A gébics a kaktuszt furcsa mód fürkészi
Nyárs töviseire zsákmányát feltűz
Húzogatja rá a hernyót, legyet, lepkét
Hogy később egye meg szép sorban, egyenként
Kaktuszrengetegben sok jó tövis akad
Melyre a tartalék, mind horogra akad
Kaktusztövis híján lenne jó a karó
Tövisszúró gébics - nekik „jóakaró”
Gyapjastetű (Pulvinaria vitis)
Befészkelik magukat tömött, tömör dögök
Fehér álruhában, mint pöttöm ördögök
Csendben szívnak tövis tövén, egymás hátán
Kaktuszokra miért rendelte a sátán?
Nagy bajban lesznek majd a rút paraziták
Ha a kaktuszt tőlük gyapjútalanítják
Vagy el kell futniuk, mint juhoknak reggel
Birkanyírás után totál pucér seggel
Hangya (Formica rufa)
Izegnek-mozognak, sürögnek-forognak
Fürgén cikáznak vagy egy sorban haladnak
Mint pergő kis magvak, sokszor olybá tűnnek
Kaktuszmagot csennek, nem tartják bűnnek
Elhordják a finom, tápdús csemegéket
Jobb sorsra érdemes kaktuszcsemetéket
Ha kaktuszok között megjelennek hangyák
Egy kis irtószerrel - tétlenül ne hagyják!
Kecske (Capra hircus)
A kecskék zabálnak, mindent összerágnak
Jaj, a napra váró, kinyíló virágnak
Előbb érkezik a kecske rágó foga
Lehet az akár egy kecskerágó boga
Ha nincs már más csak épp egy kaktusz virága
Harap a vén kecske, itt semmi sem drága
Ha egy Lophophora az útjába kerül
Eszik, alszik s vadtól öröklétbe merül
Kolibri (Loddigesia mirabilis)
A nektár szerzését el sosem napolják
S a kaktusz virágát fenékig csapolják
Hátra és előre szárnyakkal csepülnek
Olyan gyorsan váltva, hogy állva repülnek
A kaktusz nem vár el hajtás- vagy szárnyalást
De virága felett tűri a szárnyalást
Nyalnak, szívnak, nyelnek a mohó kolibrik
Kis begyük, akár egy feneketlen ibrik
Kukóka, futókakukk (Geococcyx californianus)
A kukóka inkább szaladgál, mint repül
A fészkével együtt kaktuszra települ
Nem gyűjti a kaktuszt, virága sem vonzza
Bezzeg a gyíkokra a frászt is ráhozza
A kaktusztövisre ő rá sem hederít
Fészekrakás közben bárkit kipenderít
A kelő kukóka meg nem egy géniusz
Rögtön dob egy hátast - mit neki egy kaktusz
Kutya (Canis familiaris)
Kaktuszba botlik egy eb kutyafuttában
Rögtön kutyagumit pottyant fájdalmában
És ha már ráakadt, nyomban felszenteli
Saját kutyafája spriccel lészen teli
Dolga végeztével így tovább kutyagol
Minden oszlopkaktuszt körbe meg-megszagol
Mint egy kivert kutya, úgy lógatja orrát
Ott is hagyja mindet, mint eb a Szaharát
Lepke (Morpho peleides)
A lepke a legtöbb lepkefogón kifog
Ha a vízbe kerül, pillangózva robog
Pödörnyelvvel nyalja virágkelyhecskéket
Éjjeli pillangót, tarka ülepkéket
Ha egy kaktuszvirág kerül az útjába
Nagyokat nyalint a kehely mély kútjába
Körbetapogatja bibe, porzó szálát
Közben bemutatja a lepketánc gálát
Medve (Ursus arctos horribilis)
A medve talpa ihlette a névadót
Mikor a terepen töltött egy évadot
Látta a kaktuszt és a medve lábnyomát
Ezért nevezte el így az Opuntiat
A medvetalpkaktusz, vagyis Opuntia
Egyetlen tagja is rengeteg uncia
A fügekaktusznak finom a gyümölcse
Mondta ezt régebben a haza nagy bölcse
Meztelencsiga (Limax maximus)
Éjjel portyázik e falánk csúszó-mászó
Friss kaktuszhajtásokra ádázul vadászó
Mindenütt csíkot húz, amerre csak halad,
Mely fényes, mint a sín, melyen vonat szalad
Nem megy segítségért semelyik komához
Nekivetkőzik a kaktuszlakomához
Összenyálaz tövist, bimbót és virágot
Mindegy neki mit rág, kaktuszt vagy csirágot
Méh (Apis mellifera)
Kaktuszvirágnektárt a méh mohón falja
Közben bibét poroz, s herét lépre csalja
Vesztett fullánkjának hűlt helyét sajnálja
Kaktuszvirág kelyhét fenékig kínálja
Él is vele a méh, amennyit bír, elvisz
Rázza magát úgy, mint a rockkirály Elvis
Bundáját, kosarát színültig tölti
Nektárszívó nyelvét motollaként ölti
Musztáng (Equus ferus)
A prérin szabadon vágtathat a musztáng
Eltaposhat bármit, lehet kaktusz, puszpáng
Ha örülni akar, és nem szomorodni
Főleg nem egy életre lenyomorodni
Az Echinocactus texensist kerülje
A patája alá véletlen se gyűrje
Tudja ezt a musztáng, az igazi vadló
Mert a patkó helyett kaktusz mégsem való
Nandu (Rhea americana)
A nandu lábanként jól jár három ujjon
Hogy kaktusztövisből belé kevés jusson
Ha mégis elvéti és kaktuszra lépdel
Kínjában azonnal páros lábbal térdel
Ilyenkor tűsarkú lábbelije lehet
Amelyben feszengve néhány lépést tehet
Szállni nem tud, de ha tövisre penderül
A farba szúrástól szárny nélkül repül
Nyílméregbéka (Phyllobates terribilis)
A nyílméregbéka kaktuszt sosem eszik
Bromélia tölcsér vízébe petézik
Mikor egy indián vadászatnak hódol
Nyílméregbékáról előbb mérget csapol
Sikeres vadászat jól jön a kaktusznak
Legelők patái kevesebbet zúznak
A nyílméregbéka nem túl sokat tehet
Zaklatása miatt csak mérgesebb lehet
Őszapó (Aegithalos caudatus)
Az őszapó büszke hosszú tollfarkára
Szerencse, hogy nincs a repülés kárára
A kígyón kívül ám sokan irigyelnék
Féltestnyi farokkal, hogyha ingerelnék
Nincsen semmi köze a kaktuszhoz persze
Csak a C. senilisnek szintén ez a neve
Míg a kis madárka szállhat senilisre
A kaktusz nem nőhet őszapó fejére
Pillangó (Papilo machaon)
Nektár illatára érzékeny pillangó
Mint kecses, hullámzó erotikus tangó
Úgy repül virágra, amely nem lappangó
És benne a nektár üde, friss - nem pangó
Mint kitárt tenyér, ad a kaktuszvirág
Él is a jussal az egész rovarvilág
Kiváltképp a lepkék, nyelvük, mint szivornya
Kaktuszvirágnektár nekik kész tivornya
Pinty (Fringilla coelebs)
A pinty a csőrét kaktuszmagon edzi
A lárvákat kaktusz tövisével pedzi
Darwin megcsodálta a sokféle pintyet
Mely, ha lárvát talál, jó nagyokat rittyent
A kaktusztövisre úgy gyűjti a lárvát
Fűzi, mint saslikra többihez az árvát
Vigyázza a kaktuszt, minden jó dárdáját
És áldja a szúrszerszámadó gazdáját
Poszméh (Bombus terretris)
A poszméh nem darázs, nem is diri dongó
A kaktusznektárért mód felett rajongó
Nem várja a múló, hervadt pipacskongást
Elkerül előtte dévaj kicsapongást
Még csak nem is madár, nem pici poszáta
Nem került semelyik költő eposzába
Bezzeg a kaktusz virágleple vonzza
Legyen az Cereus vagy éppen Denmoza
Pók (Araneus diadematus)
Kaktusz tövisein hálót sző mind a pók
Gömb potrohú mérges pókanyók s pókapók
Cikáznak a hegyek és a tövisek közt
Feszes kötélhidat húznak sréhen s szemközt
Koncentrikus körök gyűrűznek sorjában
Rovarok osztoznak egymás balsorsában
Kaktusztövisek, rajt éber pók is mered,
Rezdül a háló, s a többit már ismered
Prérifarkas (coyote) (Canis latrans)
Zsákmányszerzés közben, kaktuszokat kerül
Fáj a tövisszúrás? - már késő, ha kiderül
Nem szereti, hogyha a bőrét spékelik
Pláne, ha sok ezer tűvel is lékelik
Bundája, ha kócos, s viszket is a bőre
Kaktusztövist használ a fésülködőre
Jól mutat a fésült, új bundafrizura
Ő így a préri legelegánsabb ura
Puma (Puma concolor)
Kaktuszra nem mászik sohasem a puma
Egyetlen tövis is végzetes trauma
Várja, míg a préda lemászik a csúcsról
Akkor annyi neki, rögtön be is fuccsol
A puma apu ma puma anyut várja
A távolságot köztük rövidre zárja
A karma horgas, mint a kaktusztövis
Nem azzal, de mégis jó nagyokat döf is
Sas (Spizaetus ornatus)
A sas szeme a prérin kilátót keres
Mely magas s legalább tizenhat méteres
Saguaro csúcsán landolnak a karmok
Hanyatt-homlok menekülnek apróbarmok
Gigantikus kaktusz oldalában odvak
Magaslesről abból messze kutakodnak
Senki sem próbál kaktusztövist mászni
Saguaroról így a legjobb vadászni
Sün (Erinaceus europaeus)
Kaktuszok közt néha a kis sün sündörög
Elvegyül közöttük, néma, nem dübörög
Az oszlopkaktusztól kis naiv sün kérdé:
Miért nem gömbölyödsz te is tövisgömbbé?
Tudod, ha mindketten emígy védekezünk
Sosem kaphatják el fejünk, lábunk, kezünk
Kiket töviseink, ha jól összeszúrnak
Fájdalmukban mindent összevissza túrnak
Szarvasmarha (Bos primigenius taurus)
Egyik szarvasmarha sem lehet oly béna
Hogy azt el is higgye, a kaktusz is széna
Ha nincs az ínyére: nyelve rosta legyen
Nézzen orra alá, mikor, mit is egyen
Nagy kaktusz a nyelvén, mint hatalmas pirszing
Oly érzés lenne, mint fakírnak a tréning
De ha le is nyeli, visszaöklendezi
Így a tövisszúrást duplán élvezheti
Szender (Macroglossum stellatarum)
A szender, ha álmos, nappal szenderedik
A kaktuszvirágra éjjel penderedik
Körbejárja, billeg, szárnyaival tapsol
Benyal a virágba, jó nagyokat habzsol
Óvatosan repdes az éj sötétjében
Színe ezért szürke, barna vagy épp ében
Az a szender, amely nem tanul szenderül
A madarak által jobb létre szenderül
Tarajos sül (Hystrix cristata)
Büszke tarajos sül, mikor a napon sül
Tövisarzenálja jobban érvényesül
Sugarasan mered millió irányba
Mint a kaktusztövis – körbe, karikába
Ha más lény közelít, ám sanda szándékkal
Röpül a tövisnyíl nem épp ajándékkal
Mint ahogy a kaktusz tőrtövise nyársal
Gazdagabb lesz bőre ezer tövistárssal
Teju (Tupinambis teguixin)
Kevesen ismerik a gyíkszerű tejut
Őserdő, hegyvidék, sivatag, mit befut
Amazonas mentén mindenhová lejut
Kaktuszgyümölcs gyűjtéshez nem használ kenut
Amelyik a kaktusz gyümölcsét megeszi
Hátulján a magot időnként kiteszi
Fürge lábaival addig-addig lót-fut
Amíg egy indián gyomrába belejut
Termesz (Coptotermes formosanus)
A termesz óriás sárvárat barkácsol
Nem azért, hogy majdan itt sok kaktuszt ápol
Termeszvárba kályha, klíma nem hiányzik
A termesz termosztát jelesre vizsgázik
Vizet sem isznak, nem úgy, mint a kaktusz
Mely esőt követve úgy vedel, mint Bacchus
Semelyik kaktusznak nem kell a termeszvár
Nekik kell a nektár, mit minden termesz vár
Tüskés pikó (Gasterosteus aculeatus)
A tüskés pikó akváriumlakó
Napi vízigénye legalább fél akó
Azért van tüskéje, s híja a fogának
Hogy a lakótársát kiszúrja magának
A kaktusz is lehet üvegházi lakó
Napi vízigénye tán hozzá hasonló
Míg a pikó körül van a nagy úsztató
Ám ez a kaktuszon belül található
Tukán (Ramphastos sulfuratus)
Őserdő lombjában bújna ma tukán a
Fán, majd ugrálgatna, tövises Matucana
Kaktuszok termését keresve s találva
Jót lakmározna, s jobb híján továbbállna
Hírhedt mongol vezér, a nagy Batu kán a
Hordának nem mondhatta, hogy a Matucana
Gyümölcse oly finom, s erőt hamar adna
Aki ezt enné, halhatatlan maradna
Uhu (Bubo bubo)
Ha az uhu bagoly pápaszeme rendben
Szürke egeret is lát a rengetegben
Vagy ha a prérin él, felszáll a kaktuszra
S kezdődhet a csúcsról az apróvad mustra
Bármelyik óvatlan, szeleburdi állat
Által lesz gazdagabb a friss húskínálat
Elkapja, ebédre keresztben kajálja
Aztán vacsorára újra viszontlátja
Vikunya (Vicugna vicugna)
Mikor a vikunya nyugton legelészik
Közönséges fűvel gyakran megelégszik
Kerüli a kaktuszt, pofatetoválást
Akupunktúrától óvja a szájpadlást
Pirszinget sem akar torkára, nyelvére
Megborzong kaktuszra, tövise hegyére
Vikunya gúnyáját félti s meri hinni
A tövis sem szeret más bőrében lenni
Kiss Csaba
Érd, 2011. február 01 – július 01.
